Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Egyetemisták bénítják meg sátraikkal a forgalmat az Államigazgatási és Önkormányzati Minisztérium épülete közelében Belgrádban 2023. december 29-én, a december 17-i előrehozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokon szerintük elkövetett csalások ellen tiltakozva. A 24 órás útlezárásban  résztvevők a választási eredmények felülvizsgálatát követelik. Szerbiában a parlamenti, a tartományi és a belgrádi önkormányzati választást is a kormányzó Szerb Haladó Párt nyerte meg.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

December óta "odafagytak" a tüntetők Belgrád utcáira – olvadás nem várható

Szerbiában az egyre erőteljesebb tüntetéseken már forgalmas utak kereszteződéseit zárták le, mert a demonstrálók sérelmezik a választások eredményét, amelyeken Aleksandar Vucic pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. Németh Ferencet, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértőjét kérdeztük.

Szerbiában december 18-án tartottak előre hozott parlamenti választásokat, illetve helyi választásokat, így Belgrádban is urnák elé járultak a szavazók. Az eredményeket a legnagyobb ellenzéki tömörülés, illetve több civil szervezet nem fogadja el, illetve nem tartja fairnek az eredményeket, azt, hogy a Szerb Haladó Párt győzött ismét az országban.

"Nem fogadják el az eredményeket, mert meglátásuk szerint több esetben is jelentős választási csalásra került sor, különösen a fővárosban, nem voltak biztosítottak a fair és szabad választásokhoz szükséges körülmények Szerbiában, ebből kifolyólag pedig az előre hozott választások óta szinte minden nap tüntetések vannak Belgrádban" – írta le a helyzetet az InfoRádióban Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője. December 30-án került sor az eddigi legnagyobb tüntetésre.

Hogy a vádaknak lehet-e valós alapja, arról azt mondta, "valamennyi elképzelhető, hogy van", mert nem csak a helyi, hanem olyan nemzetközi szervezetek választási megfigyelői is, mint az EBESZ vagy az Európai Parlament megállapították, hogy történtek olyan események, amelyek arra engednek következtetni, hogy egy-két esetben különböző helyeken, különösen a fővárosban választási csalás történhetett.

A tüntetők célja most az, hogy a választásokat ismételjék meg, az akkor kialakult eredményeket pedig a központi választási iroda és az alkotmánybíróság is tekintse semmisnek.

A kormányzat a tiltakozásokra szűkszavúan reagál, de elítéli a felhozott ellenzéki vádakat, és bizonyos, meg nem nevezett nyugati köröket lát az események mögött, és arra is sor került, hogy a kormányzat párhuzamba állította a mostani tüntetéseket a 2010-es évek kijevi Majdan téri eseményeivel, egyfajta színes forradalmat emlegetve.

Németh Ferenc szerint biztosan maradnak a tüntetések, az eredményeket ugyanis nem fogják megsemmisíteni, az utcákon így maradnak az emberek vagy heti, vagy akár napi rendszerességgel

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája
napirend előtt

Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése. Magyar Péter a méltóságteljes szembenézést sürgette a Fidesz és a KDNP politikusainak körében, és a nővédelmi intézkedések támogatását kérte a parlamenttől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×