Infostart.hu
eur:
363.25
usd:
314.84
bux:
150022.25
2026. augusztus 14. péntek Marcell
Szavazata leadására készül egy nő az előre hozott parlamenti választáson, valamint elnökválasztáson Belgrádban 2022. április 3-án. Néhány helyen önkormányzati választást is tartanak a nyugat-balkáni országban.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Fontos döntés előtt áll Szerbia

Előre hozott parlamenti és vajdasági tartományi választást, 65 helyen pedig előre hozott önkormányzati választást is tartanak vasárnap a nyugat-balkáni országban.

A parlamenti választáson a 6,5 millió szavazópolgár 18 párt és pártszövetség jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 250 fős belgrádi törvényhozásba, míg a vajdasági tartományi választáson a tartományi parlament 120 helyének sorsáról döntenek a 13 induló listára történő szavazással.

A parlamenti bejutási küszöb három évvel ezelőtt 5-ről 3 százalékra csökkent, így nagyobb eséllyel kerülhetnek be a kisebb támogatottsággal rendelkező pártok is.

A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A három éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.

A felmérések szerint az induló 18 lista közül hat szerb pártnak vagy koalíciónak van esélye arra, hogy bejusson a belgrádi törvényhozásba, emellett várhatóan magyar, horvát, bosnyák és albán kisebbségi képviselők is bekerülnek a parlamentbe.

A választások legnagyobb esélyese a kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS).

A mintegy 184 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon.

Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek öt képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is hasonló eredményre számít. A vajdasági tartományi képviselőházban a VMSZ volt a harmadik legnagyobb politikai erő az utóbbi időben. Az utóbbi három és fél évben a Szerb Haladó Pártnak 78, a Szerbiai Szocialista Pártnak 13, a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig 11 képviselője volt.

A közvélemény-kutatások szerint várhatóan a választópolgárok körülbelül fele járul az urnák elé vasárnap.

A szavazópolgárok vasárnap 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat Szerbia 8361 szavazóhelyén. A végleges eredményeket az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül hozzák nyilvánosságra, ám az első eredmények már a választás éjszakáján várhatók.

(Címlapképünk illusztráció: Szavazata leadására készül egy nő az előre hozott parlamenti választáson, valamint elnökválasztáson Belgrádban 2022. április 3-án. MTI/EPA/Andrej Cukic)

Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

200 ezer magyar család várja lélegzet-visszafojtva az új kormány döntését: nem tudják, mi lesz két hónap múlva a hitelükkel

Órákig értekezhetnénk arról, mennyire kiszámíthatatlan módon nyúltak bele a magyar háztartások pénzügyeibe az egymást követő Orbán-kormányok. Az azonban extrémnek számított volna már akkor is, hogy 200 ezer magyar lakáshiteles nem tudja, milyen szabályok szerint határozzák meg a törlesztőrészletét másfél-két hónap múlva.  Márpedig a kamatstop szeptember 30-ai kivezetéséről szóló legutóbbi kormánybejelentést máig nem követte jogszabály, nem tudni, mire készüljenek a felek. A hatályos törvény alapján „örökké” tart az intézkedés, ezért a bankok több tízmilliárd forintnyi veszteséget számoltak el a második negyedévben, bár a legrosszabb forgatókönyvet ügyesen elkerülték. Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az idei év már elúszott a kamatstop kivezetése szempontjából, a Pénzügyminisztérium azonban nem válaszolt ezzel kapcsolatos megkeresésünkre. A kérdéssel a Portfolio szeptemberi Future of Finance 2026 konferencián is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni róla.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×