Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
326.56
bux:
144586.39
2026. november 11. szerda Márton
Hamász alagút a Gázai övezetben. Forrás: X / Pamela Geller
Nyitókép: Forrás: X / Pamela Geller

Izrael szó szerint kiöntené a Hamászt az alagútjaiból

Az izraeli hadsereg tengervízzel árasztaná el a Hamász kiterjedt alagútrendszerét Gázában.

Bár az elképzelés valóban hatékony lenne az alagutakban rejtőző terroristákkal szemben, valószínűleg Gáza édesvízellátását is tönkretenné. Emellett a helyi infrastruktúrát is károsítaná az "ürgeöntés" - írja a vg.hu. A portál a The Wall Street Journal nyomán arról számolt be, hogy már össze is raktak egy nagyméretű szivattyúrendszert, amivel végérvényesen megsemmisítenék az alagutakat, és kiűznék az ott bujkáló terroristákat.

Egy ilyen szivattyú óránként több ezer köbméter vizet képes a Földközi-tengerből az alagutakba juttatni. A várakozások szerint, ha megkezdődik az elárasztás, akkor néhány héten belül az alagutak teljesen megtelnek vízzel. Az alábbi videó a szivattyúrendszerről készült:

Az Egyesült Államok már jelezte a tervvel kapcsolatos fenntartásait.

Amerikai tisztviselők szerint az elárasztás veszélyeztetné Gáza vízellátását, ami a civil lakosságra is végzetes lenne. Gázában a lakosság nagy része nem jut megfelelő mennyiségű vízhez. Az övezetben vannak víztisztító üzemek, azonban ezek közül több megrongálódott a harcok alatt. Gáza emellett Izraelből szerzett ivóvizet, három csővezetéken keresztül. Tel-Aviv az október 7-i támadás miatt a vezetékekből egyet teljesen leállított, a másik kettőn pedig csökkentette a nyomást.

Amikor minden rendszer megfelelően üzemelt, akkor egy gázai lakos napi 83 liter vízhez juthatott hozzá. Ma ez csupán 3 liter. Az ENSZ szerint az embereknek minimum napi 15 liter vízre lenne szükségük fejenként. Az USA szerint a környezetre gyakorolt káros hatás sokkal nagyobb lenne, mint az elöntés katonai értéke.

Senki sem ismeri az alagutak felépítését és a talajt, amibe fúrták őket. Nem tudni, mennyire áteresztőek a rendszer falai, így megjósolhatatlan, hogy mennyi tengervíz szivárogna a talajba. Ha az alagútrendszer túlságosan meggyengül, még omlások is bekövetkezhetnek. A washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető alelnöke, Jon Alterman szerint a tengervíz-szivattyúzásnak beláthatatlan következményei lennének.

Izrael ezzel szemben biztos a sikerben, de egyelőre nem született végleges döntés arról, hogy tényleg elkezdik-e az alagutak feltöltését.

A Hamász arra használja a Gáza alatti alagútrendszert, hogy észrevétlenül közlekedhessenek katonái a város alatt. Itt rejtőznek el az izraeli hadsereg elől, valamint a túszokat is itt őrzik. Vannak olyan részei az alagútrendszernek, amit vasbetonból építettek és áram-, valamint kommunikációs vezetékek futnak benne.

A terroristák abban is bízhatnak, hogy Tel-Aviv addig nem rendeli el az elárasztás, ameddig vannak túszok Gázában. Ha feltöltenék az alagutakat tengervízzel, akkor az ott őrzött túszokkal is végeznének, ezt pedig Izrael valószínűleg szeretné elkerülni.

Címlapról ajánljuk
Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

Tíz éve ad erőt a nézőknek az Egyasszony – színházi rekordot döntött Tenki Réka

200. alkalommal adja elő az Egyasszony című monodrámát november 12-én, csütörtökön a Jurányi Házban Tenki Réka. A Péterfy-Novák Éva könyvéből készült előadás a 2015-ös bemutató óta az ország számos pontján és külföldi helyszíneken is látható volt. Az InfoRádió a jubileumi előadás kapcsán Tenki Réka színművésszel beszélgetett.

Kitalált valamit a Nyugdíjasparlament a nyugdíjemelés rendszerére

A budapesti nyugdíjasok számára elérhető kedvezmények összehangolását és széles körű tájékoztatását jelentette be a főpolgármester a Budapesti Nyugdíjas Parlament közgyűlésén. A további részletekről Karácsony Mihályt, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Mínuszban zárt Amerika

Mínuszban zárt Amerika

A Brent hordónkénti ára 92 dollár alá esett, miután Donald Trump jelezte, hogy egyelőre kivár az újabb Irán elleni csapásokkal. Részben a csökkenő olajár hatására Európában emelkedtek a tőzsdék a keddi kereskedésben. Az USA-ban viszont már nyoma sem volt a tegnapi felpattanásnak, a délutáni - vártnál rosszabb - inflációs adatok ugyanis elrontották a hangulatot. Az Nvidia közben tovább esett a cég vezére, Jensen Huang körüli botrány miatt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×