"A szenátus továbbra is a demokrácia alapvető ellensúlya lesz" - jelezte vasárnap este közleményében Gérard Larcher, a szenátus elnöke.

"A szenátusi többség", amelyet a jobboldal és centrista szövetségesei alkotnak, "megerősödött" - értékelte az eredményt Bruno Retailleau, a jobbközép Köztársaságiak (LR) szenátusi frakcióvezetője. "Az LR marad nagyon messze a legjelentősebb csoport" - tette hozzá.

Az LR az eddigi 145 fős többségét 151-re tudta növelni, amelyhez az abszolút többséget a centristák csoportjának támogatásával tudja biztosítani.

A parlament jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának csaknem felét választották újra vasárnap hat évre: 170 szenátort 1829 jelölt közül, a százból 38 európai megyében és hat tengerentúli területen (Guadeloupe, Martinique, Réunion, Mayotte, Új-Kaledónia, valamint Saint-Pierre és Miquelon). 2026-ban a további 178 szenátori helyet fogják megújítani.

A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 78 ezren szavazhatnak vasárnap.

A választási rendszer miatt a lakosság kevesebb mint felét képviselő vidéki kistelepülések felülreprezentáltak a testületben, az elektorok mintegy kétharmadát ők adják, ezért a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta - a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva - mindig jobboldalú többségű volt.

Emmanuel Macron államfő 2016-ban alapított pártjának 24 fős frakciója tovább zsugorodik. Bruno Retailleau szerint az eredmény "újabb vereség a köztársasági elnöknek".

A kormányból egyetlen tag, Sonia Backes, az állampolgársági kérdésekért felelős államtitkár indult a szenátusi választásokon, és kikapott Új-Kaledóniában a függetlenségpárti Robert Xowietól.

A felsőházban a második legjelentősebb, 64 fős szocialista frakció növelheti létszámát: a kommunistákkal és a Zöldekkel kötött szövetségük miatt a baloldali csoport száma a jelenlegi 91-ről 100-ra nőhet, de ez elsősorban az előző önkormányzati választásokon jól szereplő Zöldek térnyerésének köszönhető.

Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés három helyet tudott megszerezni.

A szenátus részt vesz a törvényhozási folyamatban, megosztva a hatalmat a nemzetgyűléssel, de az utolsó szót mindig a parlament alsóháza mondja ki. A felsőház különlegessége viszont az, hogy a nemzetgyűléssel ellentétben nem oszlathatja fel a köztársasági elnök.