Infostart.hu
eur:
358.32
usd:
304.88
bux:
135899.33
2026. május 7. csütörtök Gizella
Luna-25
Nyitókép: RT/Roszkoszmosz

Felbocsátották a hatalmas rakétát, ami miatt egy falut is kitelepítettek - videó

Egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén felbocsátották a Hold felé a Luna-25 automatikus állomást pénteken a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről.

Ez az orosz holdkutatási program első küldetése. Az előző, Luna-24 állomás, amelyet még 1976-ban a Szovjetunióból bocsátottak fel, 170 grammnyi talajmintát hozott vissza a Földre.

A Roszkoszmosz orosz állami űrügynökség tájékoztatása szerint a tervek szerint a Luna-25-é lesz az első leszállás a Hold déli pólusának nehéz terepviszonyai közepette, a Boguszlavszkij-krátertől északra, abban a régióban, amelyet nem ér el a napfény. Korábban az összes állomás az egyenlítői zónában landolt.

A Luna-25 állomás fő feladata a Hold pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése, víz jelenlétére vonatkozó hipotézisek megerősítése vagy cáfolása. Fúrószerkezete 40 centiméter mélyen hatol majd be a bolygó felszínébe.

Az állomással a leszállás új technológiáját is kipróbálják.

A repülés normál program szerint négytől öt és fél napig tart majd. Az állomás három-hét napot tölt majd egy mintegy 100 kilométer magas Hold körüli pályán, hogy felkészüljön a puha leszállásra.

A Luna-25 szerkezete két fő részből áll: az alsó leszálló platformból és a felső műszerkonténerből. Az állomás fedélzetén mintegy 31 kilogrammnyi tudományos berendezés található, amelyet a holdi regolit (törmelékes kőzetréteg) és az exoszféra tanulmányozására terveztek. Manipulátora a talaj feltárására és talajminta vételére képes. A tudományos munka időtartamát egy évre tervezték.

A 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd a későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre.

Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.

Címlapról ajánljuk
Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Szemész professzor: néha ki kell nézni az ablakon, különben megvakulunk

Járványszerűen terjed a rövidlátás, és ennek egyik oka az, hogy a mobiltelefonozás és a számítógép-használat miatt egész nap közelre nézünk. Erről a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. A szakember szerint ennek érdekében Kínában bevezettek egy új iskolaépítési módszert is.

Tanulnak a tiszás képviselők

Annyi az új képviselő a parlamentben, hogy intenzív tanfolyamot kell szervezni nekik.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×