Infostart.hu
eur:
368.01
usd:
335.52
bux:
143536.62
2026. november 18. szerda Jenő
A Roszkozmosz orosz állami űrügynökség felvételén felbocsátják a Szojuz-2.1b hordozórakétával és Fregat gyorsítóblokkal összekapcsolt Luna-25 Holdra szálló űrszondát az Amuri területen levő Vosztocsnij űrrepülőtérről 2023. augusztus 11-én. Az automatikus kutatóállomás érkezése a Hold déli pólusára várható. Feladata a Hold belső szerkezetének vizsgálata és az erőforrások, köztük a víz felkutatása lesz.MTI/EPA/Roszkozmosz
Nyitókép: MTI/EPA/Roszkozmosz

Kiss László: az orosz űrszonda mérföldkő volt, de még nem ért véget az űrverseny

Lezuhant az orosz Luna-25 űrszonda, amely a kísérő holdunkon víz után kutatott volna. Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint idén még bőven lesznek missziók az égitesten.

Negyvenhét évvel a Luna-24 jelzésű űrszonda után "ambiciózus misszió" volt a mintegy 1,6 tonnányi, nagyobb személygépkocsi méretű Luna-25 fellövése az égi kísérőnk déli pólusvidékére. Az űrszonda tíz nappal ezelőtt, augusztus 11-én indult, a Hold körüli pályára 16-án állt, és szombaton, magyar idő szerint kora délután volt egy pályamódosítás, aminek következtében egy, már a Hold felszíne felé tartó pályára került volna.

"Úgy tűnik a jelenleg rendelkezésre álló adatokból, hogy túl nagyot lassítottak rajta, és a pálya túlságosan lerövidült. Ment volna még egy kört a Hold körül, ehelyett 19-én valamikor délutáni órákban becsapódott a Hold felszínére" – mondta az InfoRádióban Kiss László csillagász, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

A szakértő szerint ez az eset mutatja, hogy

a Holdig még "relatíve könnyű" eljutni,

de adott esetben egy éven keresztül kell vizsgálni például az égitesten a jég, illetve a víz jelenlétét, a rendkívül ritka légkört. "Ami a Luna 25-nek volt a terve, az nem egy egyszerű feladat" – jegyezte meg a csillagász, aki szerint ez az oroszoknak kudarc, mi pedig szurkolhatunk az idei évben még hátralevő egyéb kísérleteknek.

Idei űrmissziók

Augusztus 23-án, szerdán, magyar idő szerint délután fél három környékén az indiai Chandrayaan-3 száll le a Holdra, ami egy kisebb holdautót is magával visz, mintákat vesz. Augusztus 26-án, vagyis öt nap múlva pedig a japánoknál indul el a 120 kilogrammos SLIM nevű (Smart Lander for Investigating Moon) szonda küldetése, ami nagyjából 10-szer kisebb a Luna-25-nél.

Novemberben egy amerikai magáncég leszállója, a Nova-C indul el a Hold felé. Idén várható még a magyar vonatkozásokkal is bíró Peregrine Lander, ami egy Astrobotic Technology nevű amerikai magáncég vállalkozása, és ami a Puli-kísérletet viszi magával: "szaglássza" a holdi víz jelenlétét.

"Egyáltalán nem ért véget a holdi űrverseny, ez itt most egy nagy mérföldkő volt, ami átalakult egy emlékkővé. Még vannak a csőben többen is idén, legalább 4-en, akik holdunk felé haladnak, ami azt mutatja, hogy az égi kísérőnk iránti érdeklődés nem csökkent"' – zárta gondolatát Kiss László csillagász.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×