Infostart.hu
eur:
350.38
usd:
302.25
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Nyitókép: Pixabay.com

Forbes-lista a legnagyobbat kaszáló orosz üzletemberekről

Az amerikai üzleti magazin közzétette annak az ötven orosz üzletembernek a listáját, akik a legnagyobb osztalékban részesültek cégeik tavalyi eredménye után.

A listavezető a második legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil fő részvényese, Vagit Alekperov lett 155,7 milliárd rubellel (1 rubel=3,87 forint).

A lista második helyezettje a bányászati és kohászati Norilsk Nickel elnöke és társtulajdonosa, Vlagyimir Potanyin lett, akinek osztalékbevétele a kiadvány szerint 149 milliárd rubel volt.

A harmadik helyen az XTX Markets alapító Alekszander Gerko állt, a kereskedelmi társaság alapítójának osztalékbevétele 141 milliárd rubel körül alakult.

A negyedik és az ötödik helyen a Novatek földgáztermelő, illetve a gázfeldolgozó és petrolkémiai Szibur társtulajdonosai, Leonyid Mihelson és Gennagyij Timcsenko álltak 104,1 milliárd rubel és 82,9 milliárd rubel osztalékbevétellel.

A Forbes megjegyezte, hogy sok nagyvállalat nem fizetett osztalékot 2022-re, így az előző évi listán szerepeltek közül többen kikerültek, miközben 23 új résztvevő bekerült.

Címlapról ajánljuk
Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

A Hungary Helps Programról, a honvédelmi miniszter vezérkari főnökként kapott "luxusvillájáról", a kórházi klímákról, valamint a visszaható hatályú jogalkotásról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés ülésén hétfő este.
J. D. Vance nagyszabású terve ellen lázadt fel az egész G7

J. D. Vance nagyszabású terve ellen lázadt fel az egész G7

J. D. Vance amerikai alelnök javaslatára Washington olyan nyugati együttműködést építene ki a kritikus nyersanyagok piacán, amely mérsékelné a Kínától való függést, a terv azonban már az előkészítés szakaszában konfliktust váltott ki. A G7-en belül főként azt kifogásolják, hogy a Pentagonhoz tartozó DARPA mesterséges intelligenciára épülő árképzési rendszere túl nagy mozgásteret adna az Egyesült Államoknak. A partnerek között a konstrukció politikai logikájáról sincs egyetértés: Kanada és Franciaország szélesebb, többoldalú keretet támogatna, míg az amerikai kormány először kétoldalú megállapodásokkal haladna tovább, és június végéig Japánnak, valamint az Európai Uniónak is konkrét ajánlatot tenne. A kezdeményezést az amerikai bányaipar sem támogatja egységesen, az ágazati szereplők egy része pedig a közvetlen árszabályozás helyett inkább adókedvezményekkel és beruházási ösztönzőkkel gyorsítaná a hazai kitermelés felfuttatását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×