"Az Egyesült Államok költségvetési politikájának egy sajátossága, hogy az előre eltervezett bevételek és kiadások mellett rögzítik az államadósság maximális szintjét is" – mondta az InfoRádióban Lentner Csaba közgazdász professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyének vezetője.

Jelenleg a plafont 31 ezer 400 milliárd dollárba határozták meg. Ilyenkor egy technikai egyeztetési folyamat lép hatályba, miszerint az elnöki adminisztrációnak és a képviselőháznak meg kell egyeznie.

Lentner Csaba kifejtette, a képviselőházban az elmúlt időben váltás történt: republikánus többség lett, de Joe Biden elnök demokrata párti, így egyfajta politikai huzavona indul el az Egyesült Államok belpolitikai életében.

"Volt már hasonló, akkor is megegyeztek, és álláspontom szerint most is egyezségre fognak jutni"

– mondta a közgazdász.

A republikánusok úgy hajlandók megegyezni az adósságplafon megemeléséről, ha adócsökkentések is lesznek, ezt pedig Joe Biden a közelgő elnökválasztásokra tekintettel – ahol bejelentette az újabb indulási szándékát – nem szeretné, mert az ő érdeke, hogy az amerikai gazdaságban pörögjön a pénz.

Fontosak tehát az olyan állami támogatások, mint például a 1900 milliárdos mentőcsomag, melyet még 2021-ben határoztak meg, és amelynek teljesítése folyamatban van. Ilyen a 2022-es klímavédelmi törvény is, melynek keretében óriási pénzek mozdulnak meg az Egyesült Államok beruházásainak növelésére. Ez főleg a klímavédelemmel függ össze, de az egészségügyi ellátórendszerről, az iskolák, a kórházak, a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről is szó van.

A választások előtt Biden elnök nem szeretné, ha megállítanák a növekvő költségvetési kifizetéseket. A republikánusok pedig politikai okokból is szeretnék, ha csökkentenék a kiadást. Ennek politikai háttere, hogy

Joe Biden elnök politikai népszerűsége csökkenne.

Ráadásul amerikai bankok néhány héttel ezelőtt becsődöltek, és az sem biztos, hogy "a súlyos problémák közepette az amerikai bankok megmentésére rejtett vagy nyílt támogatásokat nem kell biztosítani".

Lentner Csaba szerint minden afelé mutat, hogy az amerikai költségvetési adósságállomány emelkedni fog a kifizetések emelkedésével, és az Egyesült Államok pénzügyi helyzete nem a stabilitás irányába mozdul el. Hozzátette: elképzelhetetlen, hogy ebben a kiélezett vitában a végén ne születne egyezség, a konszenzus létre is jön.

A közgazdász szerint ha nem lenne megegyezés, a világ pénzügyi piacai összeomlanának, hiszen a konszenzus megszületése a világgazdaság érdeke is. A nemzetközi pénzpiaci szektor "eléggé megtépázott" 2023-ban az orosz–ukrán háború és a Covid-19 gazdasági hatásai miatt. "A világ ebbe belerokkanna, ha a legnagyobb gazdaság, az Egyesült Államok gazdasága költségvetési-pénzügyi csődbe kerülne" – zárta gondolatát Lentner Csaba közgazdász.