A felmérés azt mutatja, a több mint 21 milliós fővárosban tavaly először haladta meg a halálozások aránya a születésekét: minden ezer emberre 5,72 halálozás jutott, míg a születési arány 5,67 volt ugyanennyi emberre vetítve.

A fővárosban élők számának csökkenése összhangban van az ország mutatkozó trendekkel:

a kommunista állam lakossága 2022-ben hatvan év óta először csökkent.

A mutatók alakulását szakértők a megélhetési költségek növekedésével, a gazdasági növekedés lassulásával és a családalapítással kapcsolatos hozzáállás megváltozásával magyarázzák.

Az ausztráliai Victoria Egyetem szakpolitikai tanulmányokkal foglalkozó tudományos főmunkatársa, Hsziu-Csien peng azt mondta, a számok várhatóak voltak, hozzátéve, hogy az adat csak a Pekingben bejelentetteket veszi figyelembe, az ideiglenesen ott tartózkodókat nem.

Kína - az egyre növekvő elégedetlenség nyomán - december elején szakított a járvány 2020-as kitörése után szinte azonnal bevezetett zéró-Covid-politikával, feloldotta a korábbi korlátozásokat és leállította a széles körű teszteléseket is. Ezt követően szinte azonnal emelkedni kezdett a regisztrált fertőzöttek száma, sok helyen pedig gyógyszerhiányról is beszámoltak. Mivel azonban Peking ugyanekkor felhagyott a járványadatok rendszeres közzétételével, nem tudni, azóta pontosan hány halálos áldozatot követelt a pandémia.

Az ázsiai országban tavaly rekordalacsony volt a születési arány,

• minden ezer emberre 6,77 születés jutott, miközben
• az ország halálozási aránya 1974 óta a legmagasabb volt: 7,37 halálozás jutott minden ezer emberre.

A társadalom elöregedésének, valamint a születési arány visszaesésének orvosolására a kínai kormányzat egy sor intézkedést hozott: a családokat egyebek mellett adókedvezményekkel, és az óvodai, iskolai, valamint lakhatási szolgáltatások könnyebb elérhetőségével támogatják.

Szakértők azonban úgy vélik, az intézkedések a legjobb esetben is csak lassíthatják a csökkenést.