eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nusantara, Indonézia új fővárosa. Fotó: Monas Lens - Monas University
Nyitókép: Fotó: Monas Lens - Monas University

Ökológiai katasztrófával fenyeget az új indonéz főváros építése

Környezetvédők attól tartanak, hogy hatalmas pusztulást okoz majd a borneói élővilágban az új indonéz főváros idén kezdődő építése

Az építkezés ráadásul még az őslakos közösség életterét is fenyegeti. A Borneó keleti részén épülő Nusantara a tervek szerint 2024 végére veheti át Jakarta helyét az ország politikai fővárosaként.

Jakarta ugyanis a talajszint süllyedése és a légszennyezés növekedése miatt egyre lakhatatlanabbá válik. Korábban hasonló projekt volt Brazíliaváros létrejötte Brazíliában, illetve Najpjidóé Mianmarban.

"Hatalmas ökológiai katasztrófa lesz"

- adott hangot aggodalmának Uli Arta Siagian, a Walhi indonéz természetvédelmi szervezet munkatársa.

Borneó - amelyen Malajzia és Brunei is osztozik Indonéziával, és amely a Föld harmadik legnagyobb szigete - különleges élővilágáról ismert, és olyan ritka állatok lakják, mint a nagyorrú majom, a ködfoltos párduc, az óriás denevér és az emsemakákó. Az indonéz hatóságok arra számítanak, hogy Nusantara lakossága

2045-ig eléri az 1,9 millió főt, ami a tájkép megváltozásával, illetve a közlekedés és a gazdasági tevékenységek jelentős növekedésével jár Borneó szívében.

Joko Widodo indonéz elnök hangsúlyozta: egy zöld városról álmodik, amely harmóniában áll a természettel.

Az új főváros egyik vezető tisztségviselője, Bambang Susantono egy decemberi sajtótájékoztatón a világ első fenntartható erdei városaként jellemezte a leendő Nusantarát, amely szerinte 2045-ig karbonsemlegessé fog válni.

Sofian Sibarani, a tervezéssel megbízott főépítész leszögezte: egy olyan várost akarnak létrehozni, amely együttműködik a természettel, és a dzsungel részévé válik, nem pedig átveszi annak helyét. A kormány egy 56 180 hektáros területet különített el Nusantara felépítésére. A legelső projektek között szerepel a parlament, munkásszállások, egy gát, egy mecset és a mitológiai madár, Garuda formáját öltő elnöki palota létrehozása.

Azonban a tervek szerint a 466 ezer milliárd rúpiába (28 milliárd euró) kerülő Nusantara megépítése nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az őslakos közösségek létét is fenyegeti.

A balik törzs egyik temetőjét például már lerombolták egy gát megépítése érdekében.

A törzsfőnök, Sibukdin attól tart, hogy vadászó-gyűjtögető közössége teljesen elveszíti életterét. Az 1970-es évek óta a törzs által használt erdő 90 százaléka esett a gazdasági tevékenység áldozatául - magyarázta Sibukdin.

Az indonéz főváros átköltöztetésére egyebek között azért van szükség, mert egy 2021-es tanulmány szerint a Jáva-tenger partján fekvő Jakarta évente hat centimétert süllyed a talajvíz kontrollálatlan használata miatt. Óvintézkedések híján 2050-ig a jelenlegi főváros negyede víz alá kerülhet - figyelmeztetett a kutatás-fejlesztésért felelős indonéz ügynökség.

Jakarta a világ egyik legsűrűbben lakott városa,

az agglomerációt is beleszámítva harmincmillióan élnek benne. A városban a közlekedés, a hulladékszállítás hiányosságai és a szénerőművek miatt nagy a légszennyezés. A kormány becslése szerint a hatalmas közlekedési dugók többmilliárd dolláros veszteséget okoznak a gazdaságnak.

A költözés szükségességét katasztrófavédelmi érvek is alátámasztják: amíg Jakarta egy földtani törésvonal közelében fekszik, a mintegy ezer kilométerrel távolabb lévő Nusantarát már nem fenyegetik annyira a földrengések.

Továbbá a mocsaras területen épült

Jakartában gyakoriak az áradások,

és kutatók attól tartanak, hogy problémát jelenthet a lakosság ivóvízellátása, ha nem áll le a főváros terjeszkedése. Több mint 17 ezer szigetével Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, és 270 millió lakosával a legnépesebb muszlim ország. Viszont lakossága és gazdasága aránytalanul súlyosan terheli Jakartát és Jáva szigetét. Az indonézek 56 százaléka, 156 millió ember Jáván él. Összehasonlításképpen: az új fővárosnak helyet adó Kalimantan tartományban mindössze négymillióan élnek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×