Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Hawk típusú amerikai légvédelmi rakéták. Fotó: Twitter
Nyitókép: Fotó: Twitter

Ukrajna amerikai rakétákat kapott Spanyolországtól

A spanyol kormány átadta Ukrajnának a megígért Hawk típusú amerikai légvédelmi rakétarendszerek közül az első néhányat. Ezt Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter jelentette be.

Olekszij Reznyikov a dél-ukrajnai Odesszában fogadta Margarita Robles spanyol védelmi minisztert, akivel együtt látogatást tett a sebesült ukrán katonákat ápoló egyik kórházban. "Spanyolország támogatja Ukrajnát, a humanitárius és biztonsági segítségnyújtás folytatódik. Több harcosunkat Spanyolországban képezik ki, és Madrid már átadta nekünk az első Hawk rendszereket" - mondta Reznyikov.

A Hawk légvédelmi rendszert az Egyesült Államokban fejlesztették ki, közepes hatótávolságú, repülőgépek megsemmisítésére, későbbi módosításaiban pedig rakéták elfogására is használják.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében közölte: az orosz erők Zaporizzsja megye általuk megszállt részében lévő Mihajlivka településen felgyújtották a helyi szakképző iskola épületét, hogy az ukrán fegyveres erőket vádolhassák a polgári infrastruktúra rombolásával.

A jelentés szerint pénteken

az orosz hadsereg 13 légicsapást mért az ukrán csapatok állásaira a frontvonal mentén, és négy rakétacsapást civil célpontokra Dnyipro, illetve Zaporizzsja városokban,

valamint a zaporizzsjai régióban lévő Zaricsne településen és a Donyeck megyei Kosztyantinyivka városban. Az orosz csapatok legkevesebb tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel a dél-ukrajnai Herszon és a mellette fekvő Antonyivka polgári infrastruktúrája, valamint az ukrán csapatok frontvonal menti állásai ellen.

Az ukrán légierő pénteken nyolc csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak, továbbá három támadást hajtott végre orosz légvédelmi rakétarendszerek állásai ellen. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek öt parancsnoki állást, egy ellenséges légvédelmi állást, két lőszerraktárt, kilenc élőerő- és haditechnikai koncentrációs területet és további négy fontos ellenséges célpontot találtak el a vezérkar közlése szerint.

A kijevi katonai vezetés pénteki összesítése alapján az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 90 ezret.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről
DPK

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

Miskolcon a digitális polgári körök gyűlésének vendége volt Orbán Viktor. Az esemény leginkább kérdezz-felelek formában zajlott, a megjelentek kérdezhettek a pártelnök-miniszterelnöktől. A Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, és ha eldöntötték, akkor áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér. Kijelentette, a Benes-dekrétumok ügyét rendbe kell tenni, a joghátrányt szenvedők segítséget fognak kapni. Jelezte, a Kassa-Miskolc gyorsvasút beleilleszkedne a kormány nemzetstratégiájába. Orbán Viktor felsorolta nagy terveit is, megnevezte közülük a legnagyobbat. Tényként jelentette ki, hogy Nyugat-Európa vezetői háborúba fognak menni.

Könyörgőre fogja az operatív törzs: nincs vége a télnek, visszatér a -20 fok

A meteorológiai előrejelzések alapján szombaton a Nyugat-Dunántúlon minimális ónos esőre, míg az országban többfelé ködre kell számítani, vasárnap estétől pedig újra extrém hideg, akár -15, -20 Celsius-fok is várható, elsősorban az északkeleti országrészben – közölte az operatív törzs szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Sosem látott felvételeken a NATO egyik legmerészebb akciója – Így menekült meg a vesztésre álló Ukrajna?

Jens Stoltenberg tíz évig állt a világ legnagyobb védelmi szövetsége, a NATO élén, a hidegháború utáni legnehezebb időszakban vezetve a szervezetet. Az ukrajnai háború második évében ért volna véget a mandátuma, de mivel utódjában nem sikerült megegyezni, még egy évet elvállalt. Utolsó főtitkári évében minden fontos helyszínre egy dokumentumfilmes kamerája követte, így most mi is betekintést nyerhetünk abba, hogyan zajlik egy NATO-főtitkár munkája, amely a világ egyik legösszetettebb diplomáciai feladatát jelenti, és hogyan próbálta meg Stoltenberg rávenni a szövetségeseket a vesztes helyzetbe került Ukrajna támogatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×