eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán-szlovák határ szlovákiai oldalán, Felsőnémetiben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetőintézkedéseket Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Fellángolt a menekültvita: ukrán menekültek szállását gyújtották fel Németországban

Mecklenburg-Elő-Pomerániában nem ez az első ilyen jellegű, az Ukrajnából érkezett menekültek ellen irányuló támadás, de hasonló történt már Szászországban vagy Türingiában is. Az ukránellenes támadásokat többnyire szélsőjobboldali csoportok hajtották végre.

Ismeretlen tettesek ezúttal a tartományban lévő Gross Strömkendorf községben lévő egykori szállodát gyújtották fel, ahol a hivatalos adatok szerint 14 menekült és három alkalmazott tartózkodott. A Der Spiegel arról számolt be, hogy az épület felgyújtása előtt már több alkalommal horogkereszteket festettek annak falára.

Az épületből sikerült mindenkinek kimenekülni, sérülés nem történt. A hatóságok megindították a nyomozást.

"A háború elől menekülteket védenünk és támogatnunk kell. Az uszítást és az erőszakot nem tűrjük" – hangsúlyozta Twitter-üzenetében Manuela Schwesig, a tartomány miniszterelnöke.

A tartományi rendőrség elnökhelyettese ugyancsak megdöbbenésének adott hangot. "Minden támadás a menekültek, illetve szállásaik ellen egyben támadást jelent alapértékeink ellen" – fogalmazott Michael Peters.

Az elmúlt hetekben több hasonló, az Ukrajnából érkezett menekültekkel szembeni atrocitásra került sor más keletnémet tartományokban is. Több helyütt ezrek tüntettek a menekültek ellen, a német kormányt az Ukrajnának való fegyverszállítások beszüntetésére szólították fel, és tárgyalásokat sürgettek Oroszországgal.

A megmozdulásokat szinte kivétel nélkül radikális, elsősorban szélsőjobboldali csoportok szervezték.

Nancy Faeser német belügyminiszter a közelmúltban számolt be arról, hogy Oroszország háborúja óta Németország több mint egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából. Az ukrán menekültek ellátása, illetve elszállásolása egyre nagyobb gondot jelent, a tartományok újabb és újabb segítséget kérnek a központi kormánytól a menekültek számára megfelelő szálláshely biztosítására.

Gerald Knaus tekintélyes osztrák migrációkutató, szociológus az Európai Stabilitási Kezdeményezés (European Stability Initiative) nevű agytröszt társelnöke a ZDF német közszolgálati televízióznak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a menekültek szempontjából a tényleges nyomást nem a balkáni útvonalon ékező illegális bevándorlás, hanem a legális migráció jelenti.

Tíz menekült közül kilenc Ukrajnából érkezik – fogalmazott Knaus. A kutató szerint az Ukrajnával kapcsolatos politika szakadást idézhet elő az Európai Unióban, hacsak nem sikerül ezzel kapcsolatosan egy közös víziót kialakítani. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a balkáni útvonal lezárása eddig mindig eredménytelen volt.

Ennek ellenére a világ más térségeiből érkező menekültek számára a fő irányt jelentő balkáni útvonal korlátozásával kapcsolatos intézkedésekről tárgyalt Berlinben a belügyminiszter a nyugat-balkáni országok képviselőivel. A tanácskozáson Albánia, Bosznia-Hercegoviba, Koszovó, Montenegró. Észak-Macedónia és Szerbia képviselői vettek részt. A napirenden a többi között a nyugat-balkáni országok vízumpolitikájával, az embercsempészek elleni harccal, valamint a hatékony határvédelmemmel összefüggő kérdések szerepeltek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×