Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.38
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
A líbiai Miszrátából elszállított menedékkérő érkezik gyermekével olasz katonai repülőgéppel a Róma melletti Pomezia Pratica di Mare légi támaszpontra, jobbról az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársa 2019. április 29-én. Olaszország 147 etiópiai, eritreai, szomáliai, szudáni és szíriai menedékkérőt evakuált Líbiából az ott fellángolt harcok miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Igencsak megnőtt a menedékkérők száma az EU-ban

Az előző év azonos hónapjának adataihoz képest 66 százalékkal, a megelőző hónap számainál 4 százalékkal többen nyújtottak be első alkalommal menedékjog iránti kérelmet júniusban az Európai Unió tagországainak illetékes hatóságainál – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A menedékkérelmek júniusi adatait ismertető jelentés szerint a vizsgált hónapban 65 645 nem uniós állampolgár fordult első alkalommal menedékjogért az illetékes tagállami hatóságokhoz. Ez az adat tavaly júniusban 39 515, májusban 63 105 volt.

A menedékkérelmek száma elsősorban a Tunéziából érkezők esetében növekedett. Júniusban közel ezer tunéziai kért menedékjogot az EU-ban, 82 százalékkal többen, mint májusban. A legtöbb, 8600 menedékkérő azonban továbbra Szíriából származott, majd 7705 afgán, 4705 venezuelai, 3840 kolumbiai és 3625 török állampolgár.

A vizsgált hónapban 6190 volt azok száma, akik elutasított menedékjog iráni kérelmüket megfellebbezve újra kérelmet nyújtottak be valamely tagállamban. Számuk 2021 júniusához képest 2 százalékkal, májushoz képest pedig 1 százalékkal csökkent – írták.

A legtöbb, 12 315 olyan menedékkérőt, aki első alkalommal nyújtott be ilyet, júniusban Németország vette nyilvántartásba. Ez az EU-ban első alkalommal menedékjog iránt folyamodók 19 százalékát tette ki. Németországot Franciaország (11 095) követte, megelőzve Spanyolországot (10 595), Ausztriát (9060) és Olaszországot (5690). Az ebben az öt tagállamban beadott kérelmek együttesen az EU-ban először menedéket kérők közel háromnegyedét (74 százalékát) tették ki.

Júniusban 2905, magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak valló menekült nyújtott be első alkalommal menedékjog iránti kérelmet

az uniós tagállamok valamelyikében – emelték ki. Ez a szám májushoz képest 10 százalékkal, 2021 júniusához képest pedig 63 százalékkal nagyobb. A legtöbb, felnőtt kísérő nélküli kiskorú Afganisztánból (1295), Szíriából (525), Szomáliából (175) és Pakisztánból (140) érkezett. Legtöbben közülük Ausztriában (1145), Németországban (380) és Belgiumban (320) fordultak az illetékes hatóságokhoz.

Megjegyezték továbbá: az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdetét követően megnőtt az első alkalommal menedéket kérő ukrán állampolgárok száma, a nyári hónapokra azonban mérséklődött. Amíg a tagállamok februárban 2370 ukrán menedékkérőt regisztráltak, addig márciusban számuk 12 885-re emelkedett. Az ukránok által beadott menedékkérelmek száma áprilisban 1510-re, májusban 1295-re, júniusban pedig 975-re csökkent.

Az Ukrajnából elmenekültek közül legtöbben az unió által az orosz invázió miatt biztosított ideiglenes védelemre regisztráltak, amely könnyített eljárás útján hozzáférést biztosít egyebek mellett az uniós egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz – tette hozzá az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×