eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Az oroszok keményen befenyítették Moldovát

Az orosz külügyminiszter nemrégiben kerek perec úgy fogalmazott, hogy Moldova hagyja békén az általa el nem ismert Dnyeszter menti Köztársaságban állomásozó orosz csapatokat, máskülönben kemény katonai válaszcsapásra számíthat.

Moldova keleti, oroszbarát szakadárok ellenőrizte térségében már több mint 30 éve, a Szovjetunió széthullása óta, állomásoznak orosz egységek. Szergej Lavrov egy televíziós interjúban fenyegette meg katonai válaszcsapással Moldovát, ha támadás éri az ott állomásozó orosz erőket, amit Moszkva Oroszország elleni támadásként fog értékelni. Nem sokkal korábban az orosz külügyek irányítója azzal vádolta meg a moldovai államfőt, hogy egyáltalán nem törekszik a Dnyeszter menti Köztársaság (Transznyisztria) helyzetének tárgyalásos rendezésére – írja az Index.

Szergej Lavrov szerint „Maia Sandu elnökasszony az USA és az Európai Unió kottájából játszik, aminek nyomán úgy tűnik, nincs napirenden a párbeszéd a térség problémájának rendezésére”.

A lap mások mellett megjegyzi, hogy ezt megelőzően Transznyisztria szeparatista vezetője levelet írt a moldovai elnökasszonynak, Moldova hivatalosan azonban nem tárgyal a szakadár terület politikusaival, csak és kizárólag az újraegyesítési kormányhivatalon keresztül, amelyet a moldovai miniszterelnök-helyettes vezet.

Lavrov az idézett interjúban egyébként azt is egyértelművé tette, hogy Moszkva kész a Moldovában élő orosz ajkúak megsegítésére, felemlítve, hogy az ország déli részében élő mintegy 150 ezres gagauz kisebbség is az elismerésre törekszik. Az orosz külügyminiszter már júliusban is tett kirohanást Moldova ellen, amikor azt mondta, az országban mindent lenulláznak, ami orosz, hasonlóan, ahogyan az ukránok tettek. Még ugyanabban a hónapban az EU megadta a tagjelölt státuszt Ukrajnának és Moldovának.

Lavrov szavaira az újraegyesítési kormányhivatal válaszolt egy közleményben, amely szerint továbbra is a transznyisztriai kérdés békés rendezése mellett kötelezik el magukat. Olyan rendezést tudnak csak elfogadni, amely tiszteletben tartja az egyesített, szuverén és feloszthatatlan Moldovát. Cáfolták, hogy az orosz ajkúak jogai sérülnének, inkább arra figyelmeztettek, hogy a moldovai útlevéllel rendelkező, románul beszélőket különböztetik meg a Dnyeszter menti Köztársaságban, mint külföldit, vagy idegent.

Augusztus végén a Bledi Stratégiai Fórum tanácskozásán videókapcsolatot létesítettek Maia Sandu elnök asszonnyal, aki arról beszélt, hogy egyre sűrűbben érkeznek a felelőtlen orosz kijelentések országával kapcsolatban, csakúgy, mint a Moldova szuverenitását nyíltan semmibe vevő nyilatkozatok. Megjegyezte azt is, hogy az ukrajnai háború kezdete óta egyre gyakoribbak a szakadárok, illetve orosz politikusok részéről a Moldovával kapcsolatos megszólalások.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos legfrissebb beszélgetést meghallgathatja itt:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×