Infostart.hu
eur:
380.03
usd:
325.66
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Marco Buschmann új német igazságügyi miniszter (b) leteszi hivatali esküjét Bärbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke előtt Berlinben 2021. december 8-án. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) alkotta koalíciós kormányban az SPD-nek hét, a Zöldeknek öt, az FDP-nek négy minisztere van.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szabad nemválasztás jöhet Németországban

Tizennégy éves kortól mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét Németországban egy formálódó törvénytervezet szerint, amelyet mutattak be.

Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter és Lisa Paus család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter közös berlini tájékoztatóján kiemelték: mindhárom kormánypárt - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) - egyetért abban, hogy a transzszexuálisok helyzetéről szóló jogszabályt fel kell váltani egy új törvénnyel.

A koalíció szándéka szerint a számos szakértő által diszkriminatívnak és elavultnak tartott régi jogszabály helyére az úgynevezett önrendelkezési törvény kerül.

A kormánypártok, illetve a szakminisztériumok közötti egyeztetéseken kidolgozott alapelvek szerint az új jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy

egy egyszerű anyakönyvi hivatali eljárás révén 14 éves kortól mindenki önállóan, szabadon határozhatja meg a nemét és a keresztnevét, méghozzá bármiféle orvosi vizsgálat vagy szakvélemény nélkül.

Marco Buschmann aláhúzta, hogy statisztikailag ugyan ritka, de nagyon is "normális, hogy vannak emberek, akiknél a szexuális identitás eltér a biológiai nemtől".

Ezeket az embereket "sok-sok évtizeden át betegként kezeltük, mintha valami nem lenne rendben velük", de ez a "patologizálás" téves megközelítés, amellyel szakítani kell, hiszen "minden ember megérdemli, hogy tisztelettel bánjanak vele" - fejtette ki az FDP-s politikus.

Hangsúlyozta: a koalíció célja nem a társadalmi viszonyok "felforgatása", hanem az alkotmány, a német Alaptörvény azon központi ígéretének beváltása, miszerint egyenlő szabadság és egyenlő méltóság jár mindenkinek.

Lisa Paus aláhúzta, hogy a társadalom számos ügyben előrébb tart, mint a jogalkotás. Az önrendelkezési törvénnyel egy ilyen elmaradást hoznak be, mert a jogszabály nem csupán javítja majd a transznemű emberek életét, hanem "elismeri a nemek sokszínűségét".

A Zöldek politikusa hozzátette: gondoskodni kell arról, hogy a magánszféra védelme a nem és a keresztnév megváltoztatására is kiterjedjen, mert az új törvény nem jelenthet "kikényszerített előbújást". Ezért rendelkeznek arról is, hogy pénzbüntetéssel kell sújtani, ha bármilyen hatóság, szervezet vagy magánszemély az illető beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozza, hogy megváltoztatta a nemét vagy a keresztnevét.

A miniszter arról is szólt, hogy az 1980-ban bevezetett előző törvény sok szenvedést okozott, a többi között válásra vagy súlyos műtéti beavatkozásra kényszerített embereket csak azért, hogy elismertethessék nemi identitásukat.

"Itt az ideje, hogy bocsánatot kérjünk és kárpótlást biztosítsunk ezekért az igazságtalanságokért"

- mondta a német család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter.

Az ország vezető gyermekvédelmi szervezete, a Német Gyermekvédelmi Liga (DKSB) üdvözölte a kormány kezdeményezését. Daniel Grein, a DKSB ügyvezetője a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva rámutatott, hogy a saját nemükkel kapcsolatos bizonytalanság "súlyos pszichológiai teher az érintett gyermekeknek és serdülőknek". Az új jogszabály viszont már a 14 éveseknek is lehetőséget biztosíthat arra, hogy szüleikkel egyeztetve az anyakönyvi hivatalban megváltoztathassák nemüket és keresztnevüket. "Ez nagy terhet venne le a fiatalok válláról" - mondta Daniel Grein.

Nyitóképünkön Marco Buschmann új német igazságügyi miniszter (b) leteszi hivatali esküjét Bärbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke előtt Berlinben 2021. december 8-án

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Rommá lőtte a perzsa flottát Washington, elzárta a Hormuzi-szorost Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot, estére pedig a Hormuzi-szorost is lezárták. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×