A fekete-tengeri flottilla Oroszország egyik haditengerészeti súlypontja – kezdte Resperger István ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője szerint a Moszkva nevű rakétacirkáló kilövésének kiemelt jelentőségét az adja, hogy mint zászlóshajó, ezen tartózkodik a parancsnok, és innen vezetik a többi hajóegységet, a haditengerészethez tartozó légierőt, illetve a tengerállatjárókat.

Mint mondta, bár Ukrajnának relatíve kevés haditengerészeti egysége volt, Oroszország a kezdetektől arra törekedett, hogy mind az Azovi-, mind a Fekete-tengeren Odessza körzetében fölényt mutasson, elzárva az ukránok haditengerészeti tevékenységét, illetve hogy blokkolja az említett partszakaszt, amit aknákkal is megerősítettek, kiváltképp a mikolajivi–odesszai területen. Az ukránok – az orosz fölénnyel szemben – nem is tudtak ellenállni: a zászlóshajójukat saját maguk süllyesztették el, kisebb tengeralattjáróik közül nyolcat az oroszok fogtak el és kapituláltattak. Tehát jelentős ellenállást nem tudtak tanúsítani – fogalmazott a szakértő.

A mostani, még nem megerősített hírrel kapcsolatban megjegyezte: az orosz haditengerészet már korábban is szenvedett el veszteségeket. Bergyanszk kikötőjében például egy Alligátor-osztályú partraszállító hajót érhetett találat, bár ennek részletei nem ismertek, és az ukrán fél sem erősítette meg, hogy ők hajtották végre az akciót. Az egyik teória szerint egy Tocska-U típusú hadműveleti-harcászati ballisztikus rakétával találták el, aminek mintegy 120 kilométer a hatótávolsága, egy másik változat alapján az oroszok rosszul kezelték az ott tárolt robbanóanyagot. De az sem kizárható, hogy az ukrán különleges haditengerészeti erők semmisítették meg a hajót, nagy valószínűséggel egy manőverező robotrepülőgépről indított rakétával, aminek 300 kilométer a hatótávolsága, és mintegy 120 kilogramm robbanóanyag lehetett rajta – fejtette ki Resperger István.

Visszakanyarodva a rakétacirkálóról szóló, hangsúlyozottan nem megerősített hírre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa kiemelte:

amikor egy zászlóshajót találat ér, azonnal ki kell nevezni egy másik hajót azzal, hogy átvegye a parancsnokságot a térségben az ott található többi haditengerészeti erő felett,

feladatokat szabva számukra.

A nem hivatalos beszámolók szerint a Moszkva hajónak a lőszerraktárát érhette találat. Resperger István ezzel kapcsolatban jelezte, ha a hajó „leggyengébb” pontját éri találat, azt a részt, ahol a fegyverzetet – lőszert, robbanóanyagot, rakétákat – tárolják, akkor a legtöbb esetben el is süllyed vagy megsemmisül, hiszen több tonna lőszer robban fel ilyenkor. Ez a terüolet általában a fegyveres részek, a vezérlés és a parancsnoki iroda alatt található a hajón.

Resperger István megerősítette, hogy a zászlóshajók a 21. században afféle vezetési pontok, amik számos funkcióval bírnak. Vagyis kiemelten fontos lehet a szárazföld, a légvédelem, a légierő és a haditengerészet együttműködésében, hiszen parancsnoki funkciója miatt itt határozzák meg, hogy hogyan, milyen eszközökkel kell elpusztítani a célokat – magyarázta. Ennek megfelelően az ilyen hajókon magas rangú tisztek – tengernagy, ellentengernagy – tartózkodnak, akik esetleges elvesztése is nagy veszteség. Azzal együtt, tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, hogy „a szárazföld esetében már kiderült, hogy az ukránok kiemelt figyelmet fordítanak a katonai vezetők likvidálásra: ez idáig 5 tábornokot, valamint 15 ezredest tudtak beazonosítani és megsemmisíteni”.