Fóris György, az ELTE Politikatudományi Intézet külső oktatója szerint felgyorsulhatnak az Európai Unió csatlakozási tárgyalásai az orosz–ukrán háború miatt. Az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában elmondta, Kijev csatlakozási kérelme után a törökhöz hasonló viszony alakulhat ki Ukrajna és az EU között.

"Nagyon valószínű, ugyanis megvan arra a hajlandóság az orosz agresszió megjelentével, hogy az Európai Unió kinyilvánítson a tagsági folyamat megkezdésére utaló álláspontot, hajlandó lenne tagjelöltnek tekinteni Ukrajnát és az ehhez kapcsolódó tárgyalásokat megkezdeni. De belátható időn belüli, pláne a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által követelt azonnali tagságot ez nem jelent" – tisztázta Fóris György.

Ebben is hasonlítana Törökország helyzetéhez Ukrajnáé, aminek a lényege az, hogy megjelenik egy "köldökzsinór" az EU közössége és piaci rendszere, valamint az ily módon tagjelöltté váló ország rendszere között.

"Szektorról szektorra elkezd közelíteni a jelölt ország és az unió, kialakul egy szerves együttműködés, elköteleződés, egy bizonyos irányba tartás, ami viszont nem tartalmazza a bekövetkezés biztosságát" –mutatott rá Fóris György.

Bekövetkezhetnek kudarcok az elvárások nem teljesülése terén, és lehetnek belpolitikai változások is, mint például Málta esetében, amely annak idején felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, miután kormányváltás történt, nem beszélve Izlandról, amely belekezdett a tárgyalásokba, de abbahagyta, később sem folytatva.

Hogy az ukrán "viszonylat" hogyan hathat például Bosznia helyzetére, amely már évek óta tagjelölti státuszban van, de "puskaporos a helyzet", és Szerbia is látótávolságban van már az EU-tagságtól, erre úgy reagált, valószínűleg Ukrajna "egy gyors ígéretet kap", ami egyes országokat megsérthet.

"Macedónia például még mindig nem kapta meg a tárgyalásokhoz szükséges mandátumot, Bulgária blokkolja ezt 9-10 éve" – példálózott.

Reményt is jelent ugyanakkor az ukrán helyzet EU-viszonylatban, mert helyzetbe hozhatja Fóris György szerint a közép-európai terveket a balkáni nyitással kapcsolatban, amiről korábban a most, Ukrajnával szemben nyitott északi országok berzenkedtek.

"Az ő fenntartásaik azért nagyon sokban hasonlíthatnak arra, amilyen fenntartások alapján eddig az ukrán tagjelöltség lehetőségét is eltolták; jogállamisági kérdés, korrupció, igazságszolgáltatási deficitek. Ha ezt a fajta elmaradást az egyik ország esetében megbocsátják, akkor utána már elvárásként megfogalmazódik a rugalmasság igénye más országok esetében is" – vetette fel Fóris György.