Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő, a jobbközép Hajrá, Olaszország! (FI) elnöke visszavonta tervezett jelölését a távozó államfő Sergio Mattarella helyére - közölte a párt szombaton a jobbközép koalíció ülésével egy időben.

Silvio Berlusconi közleményben jelentette be döntését, amelyet a Hajrá, Olaszország! és szövetségesei, vagyis a Matteo Salvini vezette Liga és a Giorgia Meloni elnökölte Olasz Testvérek (FdI) szombat este kezdődött egyeztetésén olvastak fel. A közleményben Silvio Berlusconi hangsúlyozta, hogy a jobbközép koalíció olyan közös jelöltet fog állítani, aki méltó államfő lehet, és a parlament többségének támogatására számíthat.

Az FI elnöke szükségesnek nevezte, hogy a Mario Draghi vezette kormány a jelenlegi törvényhozás végéig, vagyis 2023 tavaszáig a helyén maradjon a pandémia miatti pénzügyi-gazdasági reformprogramok folytatására. Berlusconi tehát visszalépésével egy időben azt is bejelentette, hogy nem támogatja Mario Draghi államfővé választását.

Silvio Berlusconi nem vett részt a jobbközép egyeztetésén, a találkozóra küldött üzenetét Licia Ronzulli, az FI szenátora olvasta fel, aki a párt alelnökével, Antonio Tajanival interneten vett részt a Salvinivel és Melonival közös megbeszélésen. A La7 hírtelevízió értesülései szerint a jobbközép ülésén viták is voltak, mivel Giorgia Meloni ellenezte, hogy támogassák Mario Draghi kormányfői munkájának folytatását, és előrehozott választásokat sürgetett.

A Liga közlése szerint Matteo Salvini "jelentős és döntő" lépésnek tartja Silvio Berlusconi visszalépését. A Liga vezetője hangsúlyozta, hogy Berlusconi "nagy és felelősségteljes szolgálatot tesz Olaszországnak és a jobbközépnek, amely méltó és felelősségteljes jelöltjavaslatokon dolgozik, melyek elkerülhetik a baloldal vétóját". Salvini arra utalt, hogy

Berlusconi tervezett jelölését a baloldali Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is megosztónak találta,

és határozottan elutasította.

Silvio Berlusconi hivatalosan nem jelölte magát az államfői posztra, de a jobbközép korábban bejelentette, hogy az FI-elnök esetleges jelölését támogatja. Elemzők többször hangoztatták, hogy a 85 éves Silvio Berlusconi valójában nem akart államfő lenni, hanem központi szerepre törekedett a következő államfő megválasztásában. Az FI, a Liga és az FdI álláspontja szerint, miután az utolsó négy államfő a baloldal jelöltjének számított, most a jobboldalon a sor a jelöltállításra.

Mario Draghi decemberi évzáró sajtótájékoztatóján jelezte, hogy 2021 februárjában kezdett kormányfői munkáját lezártnak tekinti, és szívesen átülne az elnöki székbe. A volt bankár Draghi jelölését azonban, aki az Öt Csillag Mozgalom miniszterelnökének, Giuseppe Conténak a helyét vette át, az M5S is ellenzi.

Az államfőválasztás a római parlamentben hétfőn délután kezdődik, naponta egy szavazást tartanak. A többfordulós választás eredményét a politikusok csütörtök-péntekre várják.

A legesélyesebbnek egyelőre Mario Draghi tűnik, de

Draghi megválasztásával új kormányfő kinevezésére, valamint esetleges kormányátalakításra is sor kerülhet. A jobboldali Il Giornale kommentárja szerint "ha Draghi távozik a kormányfői palotából, pártharc indul a miniszteri székekért".

Nem könnyű azonban olyan államfőt találni, aki Mario Draghinál "méltóbb" a legmagasabb állami méltóság betöltésére. A sajtótalálgatások között szerepel Maria Elisabetta Casellati, a szenátus elnökének, az FI politikusának a neve, éppúgy mint a kereszténydemokrata Pierferdinando Casinié. Vasárnap tovább folytatódik a pártok közötti egyeztetés. A hétéves mandátuma végére ért Sergio Mattarella közösségi oldalán szombaton felvételt tettek közzé az államfői palotában sorakozó kartondobozokról, arra utalva, hogy a palotából kiköltöző elnök nem kíván újabb mandátumot vállalni.