Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatója megnyitja a WHO végrehajtó testületének 146. ülésszakát a szervezet genfi székházában 2020. február 3-án. A testület február 8-ig ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

A WHO alkalmazottai is érintettek a kongói ebolajárvány idején elkövetett szexuális visszaélésekben

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója kedden bocsánatot kárt a szervezet alkalmazottainak viselkedése miatt, és megígérte, hogy felelősségre vonják az elkövetőket.

Több mint nyolcvan segélymunkás, közöttük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány alkalmazottja is érintett az ebolajárvány idején a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett szexuális visszaélésekben - közölte egy független bizottság kedden.

A Thomson Reuters Foundation jótékonysági szervezet a The New Humanitarian (IRIN) humanitárius ügyekkel foglalkozó nonprofit hírügynökség tavaly kezdeményezett vizsgálatot több mint ötven kongói nő panaszának kivizsgálására. A nők azt állítják, hogy a 2018 augusztusától 2020 júniusáig tartó, tizedik ebolajárvány idején szexuálisan kizsákmányolták őket, a járvány elleni küzdelemben részt vevő nemzetközi szervezetek (ENSZ, WHO, UNICEF) alkalmazottai többnyire felmondással fenyegetőztek. A nemzetközi szervezetek ebben az időszakban sok helyi lakost alkalmaztak ápolóként, sofőrként, házvezetőnőként.

A régóta várt jelentésben a bizottság megállapította, hogy 83 feltételezett elkövető közül feltehetően 21 volt a WHO alkalmazottja, és a visszaéléseket mind a hazai, mind a nemzetközi személyzet tagjai elkövették.

"A vizsgálat megállapította, hogy a valószínűsített áldozatoknak állást, illetve a munkájuk megtartását ígértek szexuális kapcsolatért cserébe"

- mondta Malick Coulibaly, a bizottság tagja sajtótájékoztatóján. Az elkövetők közül sokan nem használtak óvszert, huszonkilenc nő teherbe esett, és a visszaélők később egyeseket abortuszra kényszerítettek.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, aki zéró toleranciát ígért a szexuális visszaélésekkel szemben, és bejelentette, hogy második mandátumra is jelölteti magát az ENSZ egészségügyi szervezetének az élén, közölte, hogy "szívszaggató olvasmány" volt a jelentés, és bocsánatot kért az áldozatoktól.

"Ami történt, soha többé nem ismétlődhet meg. Ez megbocsáthatatlan. Elsődleges célom biztosítani, hogy felelősségre vonják az elkövetőket" - mondta a főigazgató, aki további intézkedéseket helyezett kilátásba, így vizsgálatot indítanak a személyes felelősség megállapítására az incidensek kapcsán.

Az új vizsgálat idejére felmentették a munkavégzés alól a szervezet két magas rangú vezetőjét, és intézkednek, hogy mindazok, akik ellen felmerülhet a részesség gyanúja, átmenetileg ne gyakorolhassák döntési jogkörüket.

Matshidiso Moeti, a WHO afrikai igazgatója közölte, hogy a szervezet "szégyelli, megdöbbentőnek és szívszorítónak tartja" a megállapításokat.

Az ismert elkövetőket eltiltották a további WHO-alkalmazástól, míg négy, a szervezet által alkalmazott ember szerződését felmondták" - mondták illetékesek.

Egy tizennégy éves lány, akit a jelentésben "Jolianne" néven neveznek, elmondta a bizottságnak, hogy telefonkártyákat árult az út mentén 2019 áprilisában Manginában, amikor

egy WHO-gépkocsivezető felajánlotta neki, hogy hazaviszi. Ehelyett egy szállodába vitte, ahol megerőszakolta; a lány később gyermeknek adott életet.

Több, már alkalmazásban lévő nő elmondta a vizsgálóknak, hogy szexuálisan zaklatták őket férfi feljebbvalóik, akik szexre kényszerítették őket az állásuk megtartása, jobb fizetés, illetve magasabb beosztás fejében.

Tavaly júniusban a kongói kormány bejelentette, hogy véget ért a két éven át tartó, több mint 2200 emberéletet követelő ebolajárvány, amely a vírus 1976-ban történt felfedezése óta a második legsúlyosabb volt. A Kongói Demokratikus Köztársaság, illetve más segélyszervezetek vizsgálatot követeltek a szexuális visszaélések ügyében.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×