Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Utat mutat egy kislánynak egy rendőr a bukaresti munkaügyi és szociális védelmi minisztérium előtt rendezett rendőrtüntetés alatt, 2021. március 1-jén. A rendőrök a tervezett megszorítások, köztük a közalkalmazottak bérének befagyasztása ellen tiltakoztak.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Vásárlási utalvány, koronavírus-lottó - beveti a teljes fegyverarzenált Románia

Az országban kiemelkedően rossz az átoltottság mértéke.

A román kormány élelmiszerjeggyel és az oltottak körében szervezett úgynevezett lottóval próbálja serkenteni az oltakozási hajlandóságot, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

A bukaresti kabinet hétfői ülésén fogadott el erről jogszabályt, amelynek értelmében 100 lejes (7058 forint) értékű élelmiszerjegyben részesülnek azok, akik hajlandók felvenni a koronavírus elleni oltást. Ehhez legalább két dózist kell megkapniuk az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltásokból, vagy egy adagot a Johnson&Johnson vakcinából.

Emellett az érintettek részt vehetnek az oltott személyeknek szervezett lottón is, amelyre feliratkozhatnak, s a sorshúzások alapján különböző pénzösszegeket nyerhetnek a szerencsés résztvevők. A jogszabály nem tartalmaz részleteket arról, hogy mekkora pénzjutalmat kaphatnak a kisorsoltak, ezt később pontosítják.

A jogszabályban azt is leszögezték, hogy ezek a rendelkezések csak azokra a személyekre érvényesek, akik a rendelet hatályba lépése után oltatják be magukat, így nem érvényes azokra, akik már megkapták a vakcinát.

Romániában az elmúlt 24 órában 10 655 személyt oltottak be, ebből 7240-en kapták meg az első adagot. Eddig összesen 5 millió 242 ezer személy kapta meg az oltás legalább egyik adagját, ebből 5 millió 124 ezren két adagot. Ez mintegy 30 százalékos oltottsági rátát jelent. Románia eredetileg 10,4 millió személy beoltását tűzte ki célul.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×