A főképviselő kiemelte: a srebrenicai mészárlás, amely mintegy 8000 ember életét követelte, a modern európai történelem legsötétebb fejezete, és habár a nemzetközi jog szerint népirtásnak minősül, a régióban még mindig jellemző ennek tagadása.

Borrell felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell szüntetni minden olyan kísérletet, amely a történelem átírására, a népirtás és a háborús bűnök tagadására, valamint a háborús bűnösök dicsőítésére irányul.

"A térség vezetőinek el kell utasítaniuk a gyűlöletet és a megosztó kommunikációt, és elő kell mozdítaniuk a párbeszédet és az együttműködést.

A megbékélés elérésének legjobb módja, ha erősebb és jobb társadalmakat építünk, ahol a pluralizmus, az igazságosság és az emberi méltóság érvényesül" – tette hozzá.

A főképviselő szerint, az Európai Unió pontosan ezt kínálja Bosznia-Hercegovinának, és ez az oka annak, hogy támogatja a reformokat, a politikai párbeszédet, de mindenekelőtt a megbékélést. Mint írta, a fiatalok a stabilizációban rendkívül fontos szerepet játszanak, mivel ők fogják alakítani az ország fejlődését.

"Bosznia-Hercegovina történelme a közös európai történelem része, és az ország és az egész Nyugat-Balkán jövője az Európai Unióban rejlik. Az unió elkötelezetten támogatja az országot a tényekkel való szembenézésben, és egy jobb jövő kialakításában" – írta Borrell.

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.