Az Európai Unió tagállamai az uniós oltási stratégiában szereplő oltóanyagokon kívüli vakcinákat is beszerezhetnek és alkalmaznak állampolgáraik beoltására – közölte Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testület sajtótájékoztatóján.

Azzal összefüggésben feltett kérdésre, hogy Németország csütörtökön bejelentette, tárgyalást kezd Oroszországgal az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz vakcina beszerzéséről kétoldalú alapon, az Európai Uniótól függetlenül, Eric Mamer azt válaszolta: a tagállamoknak lehetőségük van tárgyalni, és beszerzési megállapodásokat kötni azokkal a gyógyszergyártókkal, melyek vakcinája nem szerepel az uniós oltási programban.

"Ez nem jelenti az uniós oltási stratégia végét"

– fogalmazott.

Hozzátette azonban: az uniós oltási programban szereplő vakcinák beszerzését illetően a tagállamok nem térhetnek el a közösek létrehozott megállapodásokban rögzített feltételektől.

Az Európai Bizottság eddig

• a Johnson & Johnson (400 millió adag),
• a BioNTech-Pfizer (600 millió adag),
• a Moderna (460 millió adag),
• az AstraZeneca (400 millió adag),
• a CureVac (405 millió adag) és
• a Sanofi-GSK (300 millió adag)

vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.

Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a satótájékoztatón kiemelte: az uniós testület számára a legfontosabb, hogy biztonságos oltóanyagok kerüljenek az uniós piacra. A beoltás és az oltásikampány ugyanakkor tagállami hatáskörbe tartozik – tette hozzá.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) fontos megállapításokat tesz az oltóanyagok biztonságára és a hatékonyságára vonatkozóan, mivel azonban az oltási politika tagállami hatáskör, a tagországok dönthetnek úgy, hogy az EMA ajánlásainál szigorúbb megközelítést követnek az oltóanyagok esetében. Egy tagállam vonatkozó döntése ugyanakkor hatással lehet más tagországra is – figyelmeztetett. Mivel az oltási politika tagállami hatáskörbe tartozik, meghatározása az adott tagállam igényei és a saját maga által megállapított járványügyi helyzet alapján történhet.

Azzal összefüggésben, hogy az uniós gyógyszerügynökség szerdai tájékoztatása szerint lehetséges az összefüggés a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyaga között, a szóvivő kifejtette: a brit-svéd gyógyszergyárral kötött uniós szerződés továbbra is érvényes. Az Európai Bizottság reméli, hogy a vállalat a meghatározott határidőn belül szállítja az oltóanyagot az uniós tagországok számára – közölte.

Elmondta továbbá, hogy az EU nyomon követi a járványügyi helyzet alakulását, illetve folytatja a piacon már megtalálható, valamint a koronavírus elleni lehetséges oltóanyagok és gyógyszerek vizsgálatát az EMA és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szakembereivel. Amint azt az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű gyógyszerügynökség szerdai közleményében megerősítette, az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem koronavírus elleni oltóanyaga előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!