eur:
393.93
usd:
365.04
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Magányos gyalogos egy barcelonai utcán 2020. március 26-án. Spanyolországban, ahol újabb két héttel meghosszabbították a koronavírus-járvány elleni védekezésül bevezetett szükségállapotot, 56 ezer fölé emelkedett a fertőzöttek száma, és 4089-en vesztették életüket
Nyitókép: MTI/AP/Emilio Morenatti

A spanyolok mintatanulók akarnak lenni a helyreállítási alap elköltésében

A nemzetgazdaság új sínre állításának történelmi esélyét látja a spanyol kormány a járvány okozta gazdasági károk kompenzálására hamarosan elérhető EU-keretben, és ennek megfelelően állítja össze az elköltési prioritásokat is.

Olaszország után a spanyol gazdaságot sújtotta a legbrutálisabban a járvány, lévén az idegenforgalom spanyol földön is kiemelten GDP-termelő ágazat. Ennek megfelelően a leendő EU-alapból kapható 140 milliárd eurós spanyol részesedés is a 209 milliárdos olasz után a második legnagyobb lehet majd a közvetlenül a tagállamoknak jutó 672,5 milliárd eurós részéből. (Ez utóbbi 46 százaléka vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a többi kedvezményes kamatozású hitelként kerül szétosztásra.)

Az idén nyártól várhatóan 2023-ig folyósítandó rendkívüli közösségi forrás nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy az összeg

a tavalyi spanyol GDP közel 12 százalékát teszi ki,

ami egyébként összhangban áll azzal, hogy a legfrissebb számítások szerint a társadalmi összetermék tavaly 11 százalékkal csökkent Spanyolországban.

Nadia Calviño, a gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Financial Timesnak nyilatkozva megerősítette, hogy kormánya lényegében véglegesítette a majdani pénzfelhasználás prioritásait. Mint fogalmazott, Madridban „történelmi felelősséget” éreznek abban, hogy a váratlan pénzesőt a veszteségek kiváltásában úgy használják ki, hogy az egyúttal a spanyol gazdaság strukturális problémáinak radikális változását is szolgálja.

A cél a pillanatnyi fájdalmak enyhítésén túl olyan középtávon is fenntartható gazdasági növekedési pályára állás, ami egyszerre képes versenyképességi, környezetvédelmi, és társadalmi elvárásoknak megfelelni – fejtegette az interjúban a spanyol politikus.

Jóllehet, a pénzekből jut majd a nagy cégeknek is, de

az első számú célcsoport a spanyol gazdaság és foglalkoztatás gerincét alkotó kis- és közepes vállalkozói réteg lesz,

amelyet a mostani támogatással nem egyszerűen csak életben igyekeznek majd tartani, hanem elő akarják segíteni érdemi digitalizációjukat és „zöldesítésüket” is – tette hozzá.

Összességében a spanyol kormány az uniós források bevonásával a következő években több, mint 170 reformot készül keresztül vinni, kezdve a nyugdíjrendszer és munkaerőpiac reformjával, vagy a megújuló energiára való áttéréssel, az igazságügyi rendszer modernizálásán át az üzleti élet és a közigazgatás digitalizálásáig, valamint az oktatás korszerűsítéséig.

Ami a rövidtávot illeti, a legfontosabb szerinte a források mielőbbi elérhetőségének biztosítása, mihelyt azok rendelkezésre állnak, aminek érdekében már javában készítik elő a pénzfelhasználási eljárások egyszerűsítését (a „papírmunka” lehetséges minimalizálását).

További fontos szempont lesz a pénzköltés szabályszerű levezénylése, amire egyébként a baloldali Pedro Sánchez kormány ellenzéki oldalról máris visszatérő felszólításokat kap. Pablo Casado néppárti vezér több beszédében is óvott a pénzek elosztásánál a „klientizmustól” és a korrupciótól, miközben – ez amúgy a legtöbb országban felmerülő panasz – a majdani kormányzati pénzköltés mikéntjében az ellenzék szerinte nem elégséges beleszólási lehetőségét is kifogásolta.

Calviño úgy vélte, hogy mind a spanyol ellenőrzési rendszer, mind az EU kilátásba helyezett szigorú és folyamatos ellenőrzése kellő garancia lehet arra, hogy ne történjenek majd visszaélések.

Címlapról ajánljuk
Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Elfogyott a lendület a tőzsdéken

Elfogyott a lendület a tőzsdéken

Reggel Ázsiában felemás hangulatban telt a kereskedés, ezt követően Európában és Amerikában is óvatos emelkedést láthatunk a tőzsdéken. A magyar piacon különösen jó volt ma a hangulat, izgalmas befektetési sztorikban nincs hiány: határozott pluszban zárt a Waberer's részvénye, miután kiderült, hogy a társaság sikeresen lezárta a szerb disztribúciós piac meghatározó szereplőjének, az MD International többségi részesedésének felvásárlását. Ezen felül magas forgalom mellett emelkedett a PannErgy részvénye is, miután rekord évről tudott beszámolni a társaság bevétel és profit szinten is. Délután pedig az Alteo is bejelentette, hogy az egy részvényre jutó 200 forintos alap osztalék mellett 200 forintos rendkívüli osztalékot javasol részvényenként, melynek hatására kilőtt az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×