A Fidesz további európai néppárti tagsága szempontjából is fontos lesz a hétfői Orbán – Merkel találkozó – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nógrádi György.

„Nyilvánvaló, hogy Angela Merkellel nagyon sok mindenről kell tárgyalni. Gazdasági, politikai és biztonsági kérdésekről, valamint a két párt kapcsolatáról – sorolta a biztonságpolitikai szakértő, megjegyezve, hogy a magyar–német kapcsolatok egyébként nagyon jók. Bár mi nyitottuk meg a határt, Angela Merkelnek ez már sokkal kevesebbet mond, hiába kelet-német – folytatta –, mert ő egy más generáció, egészen másképp élte meg, azonban kiváló volt a kapcsolatunk Helmut Kohllal, aki tegezte és keresztnevén szólította Antall József akkori első szabadon választott magyar miniszterelnököt – emlékeztetett a szakértő.

Ha megnézzük, hogy az elmúlt év nyarán Sopronban mit mondott Angela Merkel és Orbán Viktor, akkor nyilvánvaló, hogy egyikük sem akarta a konfrontációt. Berlinben viszont magától értetődő, hogy mindkét fél előveszi majd a saját évrendszerét,

„a Fidesz elnöke pontosan el fogja mondani, hogy ha a Néppárt továbbra is balra nyit, rendkívül komoly problémákka kell szembenéznie”

– emelte ki Nógrádi György.

Az egyetemi tanár szerint a két ország gazdasági és politikai kapcsolatai kiválóak, a CDU, azaz a német kereszténydemokrata kormányzópárt és a Fidesz között azonban már feszültség van. „Hiszen a CDU jó pár politikusa a balra nyitás mellett van, és nem amellett, hogy a párt – ahogy évtizedeken keresztül – egy stabil, meghatározó jobboldali párt legyen” – véli Nógrádi György.

Új helyzet van

A biztonságpolitikai szakértő beszélt még a múlt heti türingiai miniszterelnök-választásról is. A tartományi kormányfő ugyanis megválasztása után nem egészen egy nappal lemondott, mert országos felháborodást okozott, hogy a kelet-német tartományban a szabad demokraták jelöltjét a szélsőjobboldalinak tartott AfD támogatta.

„Angela Merkel bement középre. Otthagyta a jobboldalt. Ennek pedig katasztrofális következményei vannak,

mert különböző csoportok, Pegida, AfD és lehetne sorolni, ezt a helyet elfoglalták – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve, hogy emiatt „új helyzet van”.

Egyelőre még nem eldöntött, hogy Türingiában újabb előre hozott választás lesz-e, vagy a jelenlegi viszonyok között választanak új miniszterelnököt. Mindkét változatnak vannak támogatói és ellenzői is.

Sinn Féin, brexit és a hadiipar

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó volt a szombati írországi előre hozott választásokról is, a közvélemény-kutatások szerint gyakorlatilag patthelyzet alakult ki: az eddig kormányzó Fine Gael a szavazatok 22,4 százalékát kapta, míg a Sinn Féin 22,3 százalékos, a választás fő esélyesének várt Fianna Fáil pedig 22,2 százalékos támogatottságot szerzett.

A jobbközép Fine Gael és a Fianna Fáil az eddigi nyilatkozatok alapján kizárta az együttműködést a Sinn Féinnel annak múltja miatt, vagyis azért, mert az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA politikai szárnya volt. A két jobbközép párt uralta az ír belpolitikát az ország függetlenségének egy évszázaddal ezelőtti elnyerése óta.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a brexittel összefüggésben beszélt az Ír-sziget lehetséges jövőjéről.

„A lényeg, hogy ne legyen újabb polgárháború, elképesztő mennyiségű fegyver van még mindig a lakosságnál. És, hogy mi a probléma? Az Ír Köztársaság,

Írország, a világ egyik legszebb országa, amely katolikus többségében, és van Észak-Írország, amely protestáns. Szörnyű nehéz a kettőt összehozni

Ha egyesülnek, Nagy-Britannia nem létezik, és ha nem létezik, át kell gondolni a királyság jövőjét, de ezeket a kérdéseket ma fölvetni is életveszélyes, ugyanakkor bekövetkezhet a brexit után.”

Az egyetemi tanár szerint az észak-írek részéről nincs hajlandóság arra, hogy egyesüljenek az uniós tag Írországgal. Fordítva azonban már nagyobb a nyitottság.

Nógrádi György beszélt még a francia elnök azon pénteki nyilatkozatáról is, amelyben Emmanuel Macron azt mondta: a jelenleginél komolyabb védelmi kapacitást kellene kifejlesztenie az Európai Unió erre nyitott tagországainak.

„Mit akarnak a franciák? Hogy vegyen mindenki francia fegyvert. Jobb mint az amerikai? Attól függ, hogy miről beszélünk. Ebben a percben mi a brit cél? Hogy a hadiipar maradjon Európában.

Mit ad cserébe? Nem tudni, de van 11 hónapja a tárgyalásokra. Nagyon érdekes ma a fegyverpiac, az egyik legérdekesebb – jegyezte meg a szakértő, arra is kitérve, hogy az elmúlt öt évben Szaúd-Arábia volt az az ország, amely a leggyorsabban fegyverkezett, más kérdés, hogy tudja-e azokat használni. „Ki nem hajlandó fegyvert adni Szaúd-Arábiának? Németország és pár napja Belgium. Ki ad fegyvert? Az USA és Nagy-Britannia” – tette hozzá Nógrádi György.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését követően Franciaország vált Európa egyedüli nukleáris hatalmává.