A dengue-lázas esetek száma 85 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest - számolt be sajtótájékoztatóján Francisco Duque Fülöp-szigeteki egészségügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy egyenlőre nincs szó országos járványról, annak ellenére, hogy a Fülöp-szigetek középső részének négy régiójában elérte a járvány szintjét megbetegedések száma.

A tárcavezető elmondta, hogy országos riadókészültséget hirdettek, és figyelemmel kísérik a helyzetet. Felszólította a lakosokat, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha a dengue-láz első tüneteit - láz, hányinger, erős ízületi és izomfájdalom, kiütés, vérzés - vélik felfedezni magukon. A Délkelet-Ázsiában elterjedt dengue-láz enyhébb esetben egy körülbelül tíz napig tartó betegség, míg súlyosabb formái belső vérzéshez és halálhoz is vezethetnek. A dengue-vírust szúnyogok, többek között az Ázsiai tigrisszúnyogok terjesztik.

Évente félmillióan betegednek meg életveszélyesen dengue-lázban, és a fertőzés átlagosan 20 ezer halálos áldozatot követel, akik többsége gyerek.

Tavalyelőtt év végén a manilai kormány felfüggesztette a Sanofi gyógyszergyártó cég által kifejlesztett Dengvaxia használatát, miután kiderült, hogy a dengue-láz elleni védőoltás súlyosbíthatja a tüneteket azoknál, akik valaha már megfertőződtek a vírussal. Egy állami védőoltás-kampány során 837 ezer iskolás részesült a védőoltásból, és közülük többtucatnyian meghaltak. A manilai kormány idén márciusban bejelentette, hogy pert indít a Sanofi-Pasteur hat vezetője ellen a halálesetek miatt.

A Dengvaxia-botrány miatt 2018-ban jelentősen csökkent az oltási kedv a Fülöp-szigeteken, és ez súlyos kanyarójárványhoz vezetett idén, több mint 38 500 megbetegedéssel és 521 halálesettel.

A járványt követően az egészségügyi minisztérium oltási kampányt hirdetett, amelynek célja, hogy 13 millió 12 év alatti gyereket beoltsanak. Duque rámutatott, hogy a célkitűzés mindössze 10 százaléka teljesült eddig.