Infostart.hu
eur:
385.45
usd:
331.88
bux:
122004.44
2026. január 16. péntek Gusztáv
Osztrák rendőrök ellenőrzik a járműveket a Hegyeshalom és Miklóshalma (Nickelsdorf) közötti határátlépési pontnál 2016. április 25-én, miután az osztrák rendőrség elkezdte az előre meghirdetett szúrópróbaszerű ellenőrzést a migránsok és az embercsempészek kiszűrése érdekében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Tovább marad a határellenőrzés a magyar-osztrák határon is

Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a migrációs hullám fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet.

Ausztria legalább novemberig meghosszabbítja a visszaállított határellenőrzést a Magyarországgal és a Szlovéniával közös határszakaszon - jelentette az APA osztrák hírügynökség, a belügyminiszter Európai Bizottsághoz intézett levelére hivatkozva. Herbert Kickl belügyminiszter (FPÖ) szombaton kelt levelében az szerepel, hogy a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani.

Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a migrációs hullám fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett - míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították.

Az újabb hosszabbításról szóló osztrák döntést Herbert Kickl belügyminiszter az illegálisan érkező migránsok magas számával indokolta.

Úgy fogalmazott, az Európai Unióban "terrorizmus okozta lappangó fenyegetettségről" beszélhetünk, az Iszlám Állam veresége után ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi terrorista harcosok a szíriai és iraki háborús területekről visszatérnek Európába. Kickl szerint várható az is, hogy a balkáni útvonalon is egyre többen próbálnak Európába jutni.

Az Európai Bizottság korábban a rendőrségi mélységi ellenőrzések gyakoribbá tételét és megerősítését javasolta a schengeni térségen belüli határellenőrzés visszaállítása helyett. Az osztrák belügyminiszter üdvözölte ugyan a brüsszeli javaslatot, azonban úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem elegendő, és nem pótolja a határellenőrzéseket.

A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát.

Jelenleg Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia tart fent a schengeni, belső határokon ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.

Az Európai Parlament múlt csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint az ideiglenes határellenőrzéseket először csak két hónapra lehetne bevezetni - szemben e jelenlegi hat hónappal -, meghosszabbításukat pedig a jelenlegi összesen két év helyett csak legfeljebb egy évre lenne szabad engedélyezni. Az uniós parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalói az év elején elkezdték ugyan a szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, azonban felfüggesztették a folyamatot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély kompromisszumra.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×