eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Beteg migránsokat szállítottak le a Cataniában veszteglő hajóról

Orvosok utasítására azonnal leszállítottak 16 beteg migránst a szíciliai Catania kikötőjében ötödik napja veszteglő hajóról.

Az orvosok a beteg migránsok - 11 nő és öt férfi - kivizsgálása után arra adtak utasítást, hogy tegyék őket csónakokra, és szállítsák a cataniai Garibaldi kórházba. Értesülések szerint valamennyiük esetében a tuberkolózis gyanúja merült fel.

A vöröskereszt illetékese ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a migránsok egészségi állapota "nem különösebben válságos".

Az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója tíz nappal ezelőtt vette a 190 fős migránscsoportot fedélzetre. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszterhétfőn az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa hétfőn engedélyezte, hogy a hajó Catania kikötőjében megálljon. Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga politikusa viszont nemet mondott arra, hogy a migránsok olasz területre lépjenek. A fedélzetén lévők közül 13-at azonnal Lampedusába szállítottak kórházi kivizsgálásra, majd a belügyminisztérium szerdán 27 felnőtt kíséret nélküli kis- és fiatalkorúnak engedélyezte, hogy leszállhassanak a hajóról. Így 150-en maradtak a Diciottin.

A fedélzetén lévő migránsok zöme eritreai férfi.

Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes többször azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az EU nem osztja szét a Diciottin tartózkodó migránsokat a tagállamok között, Olaszország leállítja befizetéseit az európai uniós kasszákba. Az Európai Bizottság kezdeményezésére pénteken tíz uniós ország képviselői tanácskoztak az esetről, de nem találtak rá megoldást.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa arra szólította fel szombaton az érintett uniós országokat, hogy a júniusi csúcstalálkozójukon született megállapodással összhangban sürgősen kínáljanak áttelepülési lehetőséget a migránsoknak, Olaszország pedig azonnal engedélyezze a fedélzeten lévők leszállását a hajóról. Grandi szerint az érintett országok a végsőkig futnak versenyt abban, hogy ki tud a legkevesebb felelősséget vállalni a tengeren kimentett emberekért.

"Veszélyes és erkölcstelen kockára tenni a menekültek és a menedékkérők életét, miközben zajlik az országok közötti politikai kötélhúzás a hosszú távú megoldásról" - áll Grandi közleményében, amely szerint nem veszhetnek "a politika örvényébe azok a megrémült emberek, akiknek talán nemzetközi védelemre van szükségük".

Hírügynökségek ezzel összefüggésben emlékeztetnek arra, hogy 2014 óta 650 ezer migráns szállt partra Olaszországban, a három hónapja hivatalba lépett olasz kormány pedig nem akarja engedélyezni a mentőhajók kikötését, amíg az EU-tagországok nem hajlandók őket egymás között elosztani.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×