eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Elkezdődött az első török atomerőmű építése

Az orosz és a török elnök videóüzenetben "rakta le" az első török nukleáris erőmű alapkövét. A Török Köztársaság eddigi legnagyobb projektjének megvalósítása nem megy teljesen simán: a finanszírozás például jelenleg nem megoldott, mivel a három török nagyvállalkozó partner közül kettő nemrég visszalépett.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ankarai államfői palota előtt tartott rendezvény keretében videóüzenetben "rakta le" az első törökországi atomerőmű alapkövét.

Az orosz tervezésű Akkuyu nukleáris erőmű helyét korábban a dél-törökországi Mersin tartományban, a Földközi-tenger partjára jelölték ki. A helyszínen Lütfi Elvan török fejlesztési miniszter várta, hogy Putyin és Erdogan Ankarából megadja a jelet a munkálatok megkezdéséhez. Mersinben az ünnepélyes pillanatban fehér, kék és piros színű léggömbök szálltak a magasba.

Putyin rövid ankarai beszédében rámutatott:

a projekt új szektort alakít ki Törökországban.

Egyúttal leszögezte: a két ország célja, hogy az első reaktor az eredeti terveknek megfelelően 2023-ra elkészüljön. Hozzátette, hogy Moszkva és Ankara a magasan kvalifikált török szakemberek képzésében is együttműködik.

Erdogan felszólalásában hangsúlyozta, hogy - mint fogalmazott - történelmi pillanatnak vagyunk a tanúi. Az atomerőmű létrejöttével a kőolajra, a földgázra és a szénre alapuló török energiaellátás "egészségesebbé válik" - tette hozzá. Jelezte: Törökország 2023-ra, a köztársaság megalapításának 100. évfordulójára a világ tíz legnagyobb gazdaságának egyike kíván lenni. Ugyanakkor azt is kiemelte: Ankara elkötelezett amellett, hogy regionális ügyekben is tovább erősítse az együttműködést Oroszországgal.

Két török nagybefektető kihátrált a megállapodásból

Törökország a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern közreműködésével végzi Akkuyu építését. Ugyanakkor a munkálatokat 49 százalékban finanszírozó három török nagybefektetőből kettő februárban kihátrált a megállapodásból. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint a felek nem tudtak megegyezni a kereskedelmi feltételekről. A Roszatom keresi a megoldást a finanszírozásra.

Az erőműnek várhatóan négy reaktorblokkja lesz. Az összesen 4800 megawatt teljesítményű létesítmény értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt, amellyel

ez a Török Köztársaság eddigi legnagyobb projektje.

A létesítmény a török villamosenergia-szükséglet nagyjából 10 százalékát fedezné.

Az építkezésen annak legforgalmasabb időszakában nagyjából 10 ezer ember fog dolgozni, míg a kész komplexum üzemeltetéséért 3500-an felelnek majd.

A működtetés biztosítása érdekében 6,5 évvel ezelőtt 248 török diák kezdte meg a felkészítést Oroszországban. A képzést 35-en már elvégezték, ők még április folyamán megkezdik munkájukat a törökországi helyszínen.

Moszkva és Ankara 2010 májusában írt alá megállapodást az Akkuyu atomerőmű építéséről.

Putyin két napra érkezett

Putyinnak a mostani az első külföldi útja, mióta a múlt hónap közepén újra orosz elnökké választották. Az orosz vezető két napra érkezett Ankarába. Kedden Erdogannal folytat négyszemközti megbeszélést, később pedig a Török-Orosz Felső Szintű Együttműködési Tanács hetedik ülésére kerül sor. Szerdán Haszan Róháni iráni elnök is a török fővárosba érkezik. Hármójuk csúcstalálkozóján a tervek szerint a szíriai helyzetről értekeznek.

Putyin legutóbb tavaly december 11-én járt Ankarában. Erdogan és az orosz elnök 2017-ben nyolc alkalommal találkozott személyesen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×