eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay

Már Obama is használta a most nagy port kavart adatgyűjtést

Nem újdonság a Facebook és más közösségi portálok történetében a Cambridge Analytica botránya során bírált adatgyűjtés, a módszert Barack Obama és csapata találta fel a volt amerikai elnök első kampányában, 2008-ban, majd 2012-ben erőteljesen folytatták - állítják az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.

A Cambridge Analytica cég maga is azt mondta, hogy semmi újat nem fedezett fel. A vállalat, amelyet azzal vádolnak, hogy szabálytalanul 50 millió Facebook-profil adatait gyűjtötte össze, ugyancsak Barack Obamának és csapatának tulajdonította a módszer feltalálását a múlt szombaton közzétett üzenetében.

2008-ban a fiatal szenátor, Barack Obama az összegyűjtött adatok segítségével tudta felmérni, mit kíván az ország, és ennek alapján dolgozhatta ki programját - magyarázta Chirag Shah, a New Jersey-i Rutgers egyetem tanára, a témáról szóló tanulmány szerzője.

Négy évvel később - emlékeztetett Victoria Farrar-Myers, a texasi Déli Metodista Egyetem politikatudományok professzora - az elnök kampánycsapata arra használta fel az adatokat, hogy mozgósítsa azokat, különösen a fiatalokat, akik 2008-ban az elnökre szavaztak, de most haboztak megismételni döntésüket.

A mikromarketing néven ismert módszer segítségével személyes adatok felhalmozásával "meg lehet határozni" azt a témát, amely motiválja és szavazásra készteti a választót - fejtette ki Farrar-Myers.
Ezzel a módszerrel nem a választó véleményét akarják megváltoztatni, inkább szavazásra akarják késztetni, a mozgósítás ugyanis mindegyik táborban gyakran döntő.

A látszólag jelentéktelen helyeken tartott gyűlések

Donald Trump elnök csapata 2016-ban szintén élt a mikromarketing módszerével, egyebek között a Cambridge Analytica által összegyűjtött adatok révén.

Victoria Farrar-Myers emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi elnökválasztás közeledtével Trump kampányában sok helyen tartottak a választás szempontjából jelentéktelennek tűnő helyeken nyilvános gyűléseket. Végül azonban ezek a választókörzetek, amelyeket egyebek mellett a közösségi portálokon összegyűjtött adatok segítségével azonosítottak, döntötték el a választást a republikánusok javára.
A Szövetségi Választási Bizottság (FEC) által közzétett dokumentumok szerint John Bolton, a Fehér Ház csütörtökön kinevezett új nemzetbiztonsági főtanácsadója szintén alkalmazta a Cambridge Analyticát több kongresszusi képviselőjelölt javára történő adománygyűjtésben.

Stratégia vagy botrányos húzás?

A hét eleje óta sok konzervatív kommentátor bírálta, hogy ugyanazok a médiumok botrányként tálalják a Trumpnak segítő Cambridge Analytica ügyét, amelyek korábban kedvezően fogadták Obama digitális stratégiáját, és hangsúlyozták, hogy a módszerek ugyanazok.

Az Obama-csapatnak mindenesetre vannak önigazoló érvei. "A Cambridge Analyticától eltérően mi nem loptunk személyes adatokat a választók Facebook-oldaláról hamis ürügyekkel" - írta a Twitteren Michael Simon, Obama 2008-as kampányának adatelemző vezetője.

A barátok nem tudtak róla

A dolog azonban nem ilyen egyértelmű. A Medium című honlapon megjelentetett szerkesztőségi cikkében Rayid Ghani, a 2012-es Obama-kampány tudományos felelőse azt állította, hogy kikérték a jelölt szimpatizánsainak beleegyezését, mielőtt felhasználták volna a Facebook-profilon lévő adataikat. A kampánycsapat ezután arra biztatta ezeket a szimpatizánsokat, hogy kérjék meg egyes, a kampány során azonosított "barátaikat", menjenek el szavazni. A "barátokat" azonban nem tájékoztatták erről az eljárásról, az adataikat így a tudtuk nélkül használták fel.

A The New York Times Magazine-ban 2013-ban megjelent egyik írás szerint Rayid Ghani 2012-es csapatának egyik tagja elmagyarázta, hogy a Facebook felhasználásával sikerült világosan összeállítani a megkeresendő ingadozó választók listáját, amelyen végül 15 millió név szerepelt.

A Facebook tulajdona

Valójában sem Obama két kampánya, sem Trumpé nem szegte meg sem a személyes adatok védelméről szóló törvényt, sem a Facebook 2015-ben megszigorított belső szabályait - véli több szakértő.

"Véleményem szerint nincs szó magánéletről, ha valaki, aki felmegy a közösségi portálokra úgy dönt, hogy megosztja a személyes adatait" - vélte Victoria Farrar-Myers professzor, aki a Demokrata Párt szimpatizánsa.

Chirag Shah még tovább ment: "Amikor valaki kitesz valamit a Facebookra, fényképet, üzenetet, az a Facebook tulajdona lesz. (...) Amíg ez nem változik, továbbra is át fogják hágni a magánélet határait".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×