A beszámoló szerint az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága a Zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. Amennyiben az EP elfogadja a bizottság álláspontját, az egész ágazatot végveszélybe sodró döntés születhet decemberben.

Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott foszfátot a vízmegkötő tulajdonsága miatt használják a dönerhús-gyártásban, az anyag nélkül kiszáradna és szétesne a nyársra rétegzett hús.

Betiltásával "összeomlana a dönerhús-gyártás"

- mondta a Bildnek Renate Sommer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik EP-képviselője.

Az egészségpolitikára szakosodott képviselő pánikkeltéssel vádolta a Zöldeket és a szocialistákat, és rámutatott, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai alapján a foszfátbevitel napi 4200 milligrammig veszélytelen, egy adag dönerhús pedig mindössze 134 milligramm foszfátot tartalmaz.

A politikus kiemelte, hogy "az uniós állampolgárok

a dönerfogyasztás révén egy év alatt legfeljebb annyi foszfátot visznek be szervezetükbe, mint amennyit másfél liter kóla elfogyasztásával".

A Bild hozzátette, hogy az EP más húskészítmények esetében 2014 óta engedélyezi a foszfát használatát, ami az jelenti, hogy az uniós parlament "diszkriminálja a dönert".

A lap szerint az EU-ban naponta 500 tonna dönerhúst értékesítenek, és ennek 80 százalékát Németországban állítják elő. Az ágazat 110 ezer embernek ad munkát.

A nyárson sült hússal töltött szendvicset a hagyomány szerint egy anatóliai bevándorló, Kadir Nurman vette fel először az étlapra a nyugat-berlini belvárosban, a Bahnhof Zoo mellett működő falatozójában 1972-ben. A hús mellett akkor még csak hagyma és saláta volt a zsömlében, de az új fejlesztés így is óriási sikert aratott, és végül a másik klasszikus berlini gyorsételnél, a curryvel és paradicsomszósszal ízesített kolbásznál - a currywurstnál - is nagyobb karriert futott be.

A Magyarországon döner kebabként is ismert szendvicsre egész iparág épült, amely törökök - illetve török bevándorlók - ellenőrzése alatt áll. A dönerrel foglalkozó európai török cégeknek külön érdekképviseletük is van, a berlini székhelyű ATDID.

A Bild cikke nyomán német sajtóban megjelent beszámolók alapján nem valószínű, hogy rövidesen veszélybe kerül a döner. Az ügy onnan ered, hogy

az EU-ban nincs egységes szabályozás az úgynevezett nyársas húskészítmények foszfáttartalmáról.

Így például Németországban szabad, Csehországban pedig tilos a foszfát hozzáadásával készült döner-, gyros vagy egyéb nyársas hús forgalmazása.

Az Európai Bizottság javasolta, hogy engedélyezzék valamennyi tagállamban az ilyen foszfáttartalmú - az üzleteknek rendszerint nyársra húzva előkészített, fagyasztott állapotban kiszállított - hústermékek árusítását. Az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága viszont ellenzi a javaslatot. A testület szerint a végleges döntés előtt be kell várni az EFSA vizsgálatát a foszfáttartalmú élelmiszer-adalékanyagok lehetséges egészségkárosító hatásairól. A hatósági vizsgálat várhatóan jövőre ér véget.

Az EP decemberben csupán a bizottsági előterjesztésről dönt majd, vagyis a jelenlegi szabályozás egyelőre biztosan nem változik, és

az EP nem is tudná betiltani a foszfáttartalmú dönerhúst, mert nincsen ilyen felhatalmazása.