A politikában mindig van intézményi rivalizálás
A migráció kérdésében történő tétovázás oka alapvetően nem az európai intézmények közötti érdekellentét, hanem
a tagállamok tanácstalansága
– fogalmazott Navrcsics Tibor.
„Azt láthatjuk ugyanis, hogy amikor a tagállamok körében valamilyen álláspont többséget szerez, fel tud gyorsulni egy probléma kezelése. Ilyen volt például a kvóta megszavazása: a tagállamok túlnyomó többsége úgy gondolta, jó megoldás lesz a migrációs válság megoldására. Amikor kiderült, hogy nem az, megint tanácstalanság uralkodott el. A Bizottság azonban nem rendelkezik kellő intézményi erővel, hogy a tagállamokkal szemben úgy lépjen fel, hogy átbillentsen valamit a holtpontot.”
A politikában intézményi rivalizálás mindig előfordul – válaszolta arra a felvetésre az uniós biztos, hogy gyakori, hogy az Európai Bizottság is felül akar kerekedni a Tanácson, hozzátéve, hogy a migráció kérdése és kezelése elválaszthatatlan a Brexitétől.
„Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke annak idején kifejezetten párhuzamba állította a kettőt. Azt mondta, a rossz európai válaszok vezettek oda, hogy a brit választópolgárok biztonságosabbnak érezték az Európai Unión kívüli életet, mint a belülit. Ezekben a kérdésekben tehát látható egy hatásköri és intézményi rivalizálás is:
mindenki: a Tanács, a Bizottság és az Parlament is megpróbál a másik fölé kerülni,
akár csak időlegesen is.”
Az intézményi struktúra reformjának kérdéséről szólva az Európai Bizottság oktatásért is felelős biztosa kiemelte, miközben megfogalmazódnak ilyen vélemények, látható, hogy a politikusok kicsit félnek a szerződés „felnyitásától”, módosításának vagy új kidolgozásának folyamatától, hogy nem tudnák többet lezárni.
„Nem érzik elég vastagnak a közmegegyezés szövetét, hogy a véleményeltéréseket egy közös dokumentum elfogadásáig össze tudnák terelni.”
Ukrajna hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait!
Az Európai Bizottság oktatásért is felelős biztosa szerint Kijevnek a Velencei Bizottság ajánlásait kell végrehajtania, illetve tiszteletben kell tartania a közösségi jogot az ukrán nyelvtörvény ügyében. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: kisebbségi oktatási ügyekben az Európa Tanács tud eljárni.
„Ukrajnával kapcsolatban több szempontból is speciális helyzetben vagyunk, egyrészt Ukrajna bár csatlakozni szeretne, még nem tagja az Európai Uniónak, ezért a hagyományos eszközöket, például kötelezettségszegési eljárás, nem lehet alkalmazni. Azt várjuk, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság ajánlásait hajtsa végre.
Ha azok az oktatási törvény változtatásait követelik meg, akkor módosítsa.”
Az anyanyelven való tanulás joga az Európai Unió által is elismert, másrészt Ukrajna csatlakozása miatt is figyeli az Európai Unió ezeket az érzékeny kérdéseket – mondta Navracsics Tibor.
„Az Európai Unió a kisebbségi, nemzetiségi kérdésekkel óvatosan bánik, elsősorban azért, mert az az Európa Tanács kompetenciája.”
Az oktatás ne homogén, hanem interaktív legyen!
A múlt héten jelentette be az Európai Bizottság, hogy 2025-ig szeretnék kialakítani az európai oktatási térséget. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában kijelentette:
az oktatásban nem a homogenitás, hanem az interaktivitás a fontos.
„A mi elképzelésünk szerint az alapvető fontosságú dolog nem a homogenitás, vagyis nem egy homogén európai oktatási térséget akarunk létrehozni, mert az oktatás mindig is nemzeti kultúrafüggő lesz, hanem az interaktivitás, a kapcsolatok megteremtésének a lehetősége a fontos. Ez vonatkozik egyrészt a végzettségek kölcsönös elismerésére, arra, hogy egy magyar érettségi Európában mindenhol elismert legyen, egy magyar érettségizett diák jelentkezhessen bármelyik európai egyetemre. Másrészt jelentheti azt, hogy a természettudományi oktatás azon részeiben, amelyek nem függenek a nemzeti kultúrától, például a matematikában, legyen egy szorosabb európai együttműködés, akár a módszerek, akár valamilyen közös térség felé elmozdulás tekintetében.”
Az európai oktatási rendszer ma több mint negyven oktatási rendszerből áll, mert vannak olyan országok, ahol tartományonként is különböznek egymástól – jelezte az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosa.
„Matematika, programozás, informatika esetében
lehet az a cél, hogy ugyanazt tanítsák a Sorbonne-on, mint Debrecenben.
A tagállamok részéről vannak ilyen kezdeményezések.”