Eléggé egyértelműen látszik, hogy a főtanácsnok a magyar és a szlovák kormány valamennyi, a tanácsi határozattal kapcsolatos kifogását elutasította – mondta a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Orbán Balázs hozzátette, a formai és a tartalmi kifogásokkal kapcsolatban szkeptikusan nyilatkozott és azt javasolta a bíróságnak, hogy ezeket ne vegye figyelembe, ne semmisítse meg a tanácsi döntést.

„Ez azért is meglepő, mert korábban több szakértő nyilvánosan és a háttérben is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak komoly érvei vannak. Még olyan szakértők véleményét is hallottam, akik egyébként a magyar kormány döntést megtámadó indítványával és a migrációs politikájával sem értenek egyet, mégis azt gondolják, hogy az,

ahogyan megszületett a határozat a 120 ezer ember kötelező áthelyezéséről,

az nem felelt meg az uniós jog szabályainak, ezért azt a magyar kormány jogosan tudja kritizálni. A főtanácsnok az összes ezzel kapcsolatos érvelést lesöpörte az asztalról.”

Ennek ellenére van arra esély, hogy a bíróság nem a főtanácsnok, illetve a bizottság véleményét osztja – mondta a Migrációkutató Intézet főigazgatója. Orbán Balázs felidézte, nemrég volt egy viszonylag nagy port kavaró, migrációval kapcsolatos döntés, amelyben a bíróság kifejezetten szembement a főtanácsnok állásfoglalásával és annál sokkal szigorúbb döntést hozott.

„A statisztikák és a szakirodalom ugyanakkor látja az összefüggést a főtanácsnok indítványban és a végleges bírósági ítéletben foglaltak között,

a nagy számok törvénye jelenleg a magyar kormány ellen szól.

Ez még csak egy előrejelzés, még ha borús is, nem a végeredmény.”

Orbán Balázs kiemelte nehéz feketén-fehéren nyilatkozni a beadvány tartalmáról, mert Magyarország indítványában és az egész eljárásban keverednek a formai és a tartalmi érvek. Egy bírósági eljárás során a felek akkor járnak el helyesen, ha minden érvet felhasználnak – mondta a Migrációkutató Intézet főigazgatója.

„Én úgy látom, hogy ez elsősorban egy formai kérdés, a tartalmi érvelés pedig annyira összetett, és az elmúlt két év migrációs politikájából fakadóan nem lehet objektív, jogi megközelítést alkalmazni, erre egyik fél, az Európai Unió Bírósága, sem az Európai Bizottság, sem az oldalán beavatkozó államok, sem pedig Magyarország nem képes, mert

ez egy rendkívül átpolitizált kérdés.