Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia

Megvan a francia választások végleges első fordulós eredménye

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját a második helyen végzett Marine Le Pennel, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjével szemben. Francois Hollande leköszönő francia elnök hétfőn a független, centrista politikus támogatására hívott fel a második fordulóban.

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron végzett az első helyen a voksok 23,75 százalékával, Marine Le Pen lett a második a szavazatok 21,53 százalékával a francia elnökválasztás vasárnapi, első fordulójában. Ők ketten jutottak tovább a második fordulóba.

Tőlük leszakadva, de nem jelentősen, a harmadik helyen végzett a konzervatív Francois Fillon 20,01, míg Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali jelölt a voksok 19, 58 százalékával a negyedik helyet szerezte meg.

Fillon bejelentette, hogy választási vereségét követően visszavonul, és nem vezeti a francia polgári jobboldalt a júniusi parlamenti választásokon - jelentette be hétfőn Francois Fillon, az elnökválasztás harmadik helyen végzett konzervatív jelölt A 63 éves politikus a jobbközép Köztársaságiak párt vezető testülete előtt Párizsban.

Úgy fogalmazott: "nincs már meg a felhatalmazása", hogy vezesse "ezt a harcot", ezért "teljes szívvel" ismét egy átlagos párttag kíván lenni.

Macron vasárnap este kijelentette, hogy a francia hazafiak elnöke akar lenni a nacionalisták fenyegetésével szemben. Hívei előtt Párizsban tartott beszédében nemzeti egységet sürgetett. Közölte, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást akarja megszerezni a május 7-i második fordulóra, és azt ígérte, már hétfőn elkezd dolgozni azon, hogy többséget tudjon szerezni a törvényhozásban.

Francois Hollande bejelentette, hogy Emmanuel Macronra szavaz az elnökválasztás második fordulójában szemben "azzal a kockázattal", amelyet "a szélsőjobboldal jelent Franciaország jövőjére".

"A szélsőjobboldal bejutása ismét kockázattal jár hazánk számára. Egy ilyen kockázattal szemben mobilizáció szükséges és egyértelmű választás. Emmanuel Macronra szavazok" - mondta a francia elnök rövid televíziós beszédében.

A hírügynökségek kiemelték, jelentős eredményt könyvelhet el a Nemzeti Front és Marine Le Pen is, mert sem a párt, sem ő soha nem kapott ennyi (6,9 millió) szavazatot az elnökválasztások történetében.

Marine Le Pen éles támadást indított riválisa, a centrista Emmanuel Macron ellen, és azzal vádolta ellenfelét, hogy nincs kidolgozott politikája az iszlamista veszély elhárítására.

"Azért találkozom a francia emberekkel, hogy felhívjam a figyelmüket az olyan fontos dolgokra, mint például az iszlamista terrorizmus, amelynek témájában Macron úr elég gyenge - és akkor még enyhén fogalmaztam" - mondta riportereknek Le Pen.

"Nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy miként védi meg a francia népet az iszlamista veszélytől" - tette hozzá.

Le Pen úgy véli, hogy a mindent eldöntő második forduló egyben népszavazás is lesz a "féktelen globalizációról".

A második fordulót május 7-én rendezik, az OpinionWay francia közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint Macron 61 százalékot is szerezhet, míg Le Pennek 39 százalékot jeleznek előre.

A francia politikai berendezkedés földrengéseként értékelte a francia sajtó Macron és Marine Le Pen továbbjutását az elnökválasztás második fordulójába.

A vezető gazdasági napilap, a Les Échos szerint a földrengés egyben ugrás az ismeretlenbe, a választóknak ugyanis elegük lett a hagyományos politikai pártokból, és a múltat teljesen fel akarták számolni. "A választók vasárnap új lapot akartak nyitni a francia politikai életben, ahhoz képest, amely alapján az az V. köztársaság kezdete óta (1958) strukturálódott" - hangsúlyozta a lap.

A katolikus La Croix szerint "az eredmény földrengést jelent, amelynek utórengései tartósak lesznek".

A liberális L'Opinion szerint teljesen új lapot nyitottak a francia választók az V. köztársaság történetében azzal, hogy április 23-án vasárnap, az elnökválasztáson kiejtették minden olyan politikai párt jelöltjét, amely az elmúlt évtizedekben kormányzott.

A konzervatív Le Figaro, amely a kampányban Francois Fillon jobboldali jelöltet támogatta, úgy látja, hogy a jobboldal "kiütéses vereséget" szenvedett, s elvesztett egy olyan választást, amely számára még néhány hónapja elveszíthetetlennek tűnt. A szerkesztőségi írás arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldal sikertelen kormányzása után, miközben a változás iránti vágy még soha nem volt ennyire erős, a jobboldal a történetében először nem jutott be a második fordulóba.

A baloldali Libération címlapján Emmanuel Macron fotójával jelent meg, s a centrista jelölt politikai mozgalmának nevére utalva az Indulás felirattal, sugallva azt, hogy ő a második forduló favoritja.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azért gratulált Emmanuel Macronnak, mert ő az a jelölt, aki az európai értékeket képviseli és amelyek mentén a kampányát is vezette - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője kérdésre válaszolva a brüsszeli testület szokásos déli sajtótájékoztatóján.

Szkínász aláhúzta, az Európai Bizottság elnökének gratulációja alapvető választás volt; választás az Európát megtestesítő értékek védelme és Európa lerombolása között.

Az Európai Uniónak EU-párti Franciaországra van szüksége, amely az uniót megváltoztatni és nem szétrombolni akarja - mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az Ö1 közszolgálati rádiónak nyilatkozva.

Christian Kern osztrák kancellár üdvözölte az első forduló eredményét. Úgy vélte, hogy a sikeres Európához erős Európa-párti Franciaországra van szükség, amelyet Macron képvisel. Szerinte Marine Le Pen Európa belső bomlasztása mellett állt ki.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×