"Lavina akkor alakul ki, amikor a hegyen lévő hóréteg meggyengül, és vagy a saját súlya alatt megroppan, és lecsúszik a hegyről, vagy valamilyen külső hatásra megindul. Mint jelen esetben, amikor földrengés miatt következik be" - mondta az InfoRádiónak Rényi Zsolt lavinaszakértő, az iKaland munkatársa.

Legutóbb akkor volt ilyen, földrengés által kiváltott lavinakatasztrófa, amikor 2015 áprilisában Nepálban volt a hatalmas földrengés, és a hegyekből lehulló jég okozott lavinát, amely a Mount Everest alaptáborát is megrongálta, és többen meghaltak. 

A szakértő elmondta: a lavinának hatalmas ereje van, és

gyorsan eléri az óránkénti 100-120 kilométeres sebességet,

az útjába kerülő havat görgeti és tolja maga előtt, közben pedig hatalmas erővel zúdul rá az emberek által épített létesítményekre, és akkor hatalmas a pusztítás.

A szakértő szerint nem lehet védekezni a földrengés által indított lavina ellen. Más esetekben, ha az ember a hegyekben jár, a lavinabiztonságnak van bizonyos módszertana, meg lehet állapítani a hóréteg biztonságát.

"A legtöbb magashegyi lavinabalesetnél a mentésre a legtöbb esélye a közelben lévő társaknak van, mert ha eltemetett a hó, 

15 perc után minimálisra csökkenek a túlélési esélyek.

A saját magunk által kilélegzett szén-dioxid egy idő után megmérgezi az agyat. Elfogy a levegő. Ha 15 perc után érkeznek a mentőalakulatok, akkor néhány százalékra csökken a túlélés esélye" - mondta Rényi Zsolt. Hozzátette, Olaszországban most nem nagyon lehet gyors mentésről beszélni, ezért csak a szerencsén múlik, hogy hányan maradnak életben a hó alatt.