Johannes Dimroth a berlini kormányszóvivői tájékoztatón az ellenzéki Zöldek egy parlamenti (Bundestag-) képviselőjének kérdésére adott kormányzati válaszról a sajtóban megjelent adatokat megerősítve elmondta, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) a július 15-én történt törökországi hatalom-átvételi kísérlet óta valóban kért menedékjogot 35 olyan török állampolgár, aki rendelkezik diplomata útlevéllel, de nem biztos, hogy ez a pontos és végleges szám.

Mint mondta, a BAMF-nál nem vezetnek külön statisztikát arról, hogy mennyi kérelmezőnek van diplomata útlevele, arról pedig a kormányzat egyebek mellett adatvédelmi okokból nem adhat felvilágosítást, hogy a 35 személy között mennyi diplomata és mennyi családtag van. A kormányzatnak azt sem áll módjában közölni, hogy az érintettek körében milyen arányban vannak Németországba, illetve más országba delegált diplomaták.

A szóvivő aláhúzta, hogy a júliusi puccskísérlet óta nem emelkedett számottevően a török állampolgárságú menedékkérők száma Németországban.

A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja még október elején számolt be arról, hogy a berlini török nagykövetség több diplomatája menedékjogot kért.

Az SZ, az NDR és a WDR török biztonsági körökből származó értesülése szerint a török kormány nyomást gyakorol a német kormányra, elvárja, hogy elutasítsák a török diplomaták menedékjogi kérelmét.

A tényfeltáró munkacsoport szerint a német kormány kételkedik abban, hogy az érintetteknek kitoloncolásuk esetén a jogállam követelményeinek megfelelő és az emberi jogok tiszteletén alapuló eljárásban lenne-e részük hazájukban. Mindenesetre a BAMF még egy kérelmet sem bírált el.