Infostart.hu
eur:
362.27
usd:
322.7
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Világtörténelmi fordulópont lett ez a csendes kis tegnapi szerda!

November 4-én lép életbe a párizsi klímaegyezmény, miután szerdán az Európai Unió hét tagállama hivatalosan is bejelentette az ENSZ-nek, hogy ratifikálta a megállapodást - jelentette be Farhán Hak, az ENSZ-főtitkár helyettes szóvivője.

Az egyezmény hatályba lépésének feltétele volt, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan állama ratifikálja a megállapodást, amelyek együttesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács kedden ratifikálta a megállapodást.

Az Európai Unió részéről hét tagállamban - Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban - ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. A gázkibocsájtás mintegy 4 százalékáért felelős hét EU-tag szerdán jelentette be hivatalosan az ENSZ-nek a ratifikálást, így a megállapodás 30 nap múlva, november 4-én, még a november 7-én kezdődő Marrákesben tartandó COP22 konferencia előtt hatályba lép.

Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint Farhán Hak közölte: Nepál és Kanada csatlakozásával másodszorra is meghaladták a hatályba lépéshez szükséges értékhatárt. A szóvivő szerint "ami egyszer elképzelhetetlennek tűnt, immár megállíthatatlan".

Becslések szerint megállapodást ratifikáló országok - Kanada és Nepál részvételével - a gázkibocsájtás 58,7 százalékért felelősek.

Mások mellett Barack Obama amerikai elnök is megszólalt a környezetvédelemért vívott harc sikerével kapcsolatban, történelminek nevezete a szerdai napot.

Az amerikai elnök úgy fogalmazott: ha a párizsi klímamegállapodásban vállaltakat a világ végigviszi, a történelem idővel fordulópontként fog emlékezni a mai (szerdai) napra.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével létrejött keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×