Szerdai sajtójelentések szerint Konrad Szymanski lengyel európai ügyi miniszter a bizottsági felszólításra válaszul tartott sajtóértekezletén máris irreálisnak minősítette, hogy hétfőig Brüsszelnek tetsző áttörést lehetne elérni a vitatott kérdésekben. „Ehhez sokkal több időre van szükség” – vélte Szymanski, aki másfelől viszont „igen konstruktívnak” nevezte a lengyel kormány és az Európai Bizottság között az elmúlt hetekben folytatott megbeszélés-sorozatot, és úgy vélte, hogy az álláspontok sokat közeledtek.

A brüsszeli testület többszöri halasztás után tűzte szerdán ismét napirendre a „lengyel-kérdést”, amely valamilyen formában már a januári bizottsági „lengyel döntés” óta visszatérő dosszié a biztosok asztalán. A mostani fejlemény annyival több a korábbiaknál, hogy a szerdai vitában a biztosok „embargósan” jóvá is hagytak egy - a bizottsági jogállamisági mechanizmus második szakaszának tekintett - leendő írásos jogállamisági véleményt a jelenlegi lengyelországi helyzetről. Egyúttal felhatalmazták Timmermanst e vélemény beélesítésére, ha május 23-ig szerinte nem történik elegendő haladás a lengyel kormánnyal szemben elvárások kapcsán - írja a BruxInfo.

A leendő írásos vélemény tartalma szerdai lapzártánkig nem vált ismertté, annyi azonban megerősítést nyert – maga a Bizottság is utalt rá szerdai közleményében -, hogy a központi problémát változatlanul elsősorban a lengyel legfelsőbb bírósággal kapcsolatos intézkedések jelentik.

Emlékezetes, hogy a Velencei Bizottság március 11-i jelentésében úgy vélte, hogy a lengyel parlament, a Szejm előző és jelenlegi többsége is alkotmányellenes intézkedéseket hozott. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete többek között az alkotmánybíróság létszámának túlzott mértékű felduzzasztását vette górcső alá, és véleményében e döntést hatályon kívül helyező alkotmánybírósági határozat tiszteletben tartására, és egy, a jogállami elveken alapuló megoldás kidolgozására szólította fel a lengyel törvényhozást.

A VB megítélése szerint a magas részvételi előírás, a döntések elfogadásához szükséges kétharmados többségre vonatkozó követelmény, valamint a sürgősségi esetek elbírálását megakadályozó szigorú szabály együtt az alkotmánybíróság hatékonyságának elvesztését eredményezné. „Ezért ezek a módosítások nem csak a jogállamot, de a demokratikus rendszer működését is veszélybe sodornák” – szögezték le márciusi véleményükben a szakértők.

Az Európai Bizottság szerdai üléséről kiadott közlemény emlékeztetett, hogy március 9-i ítéletében a lengyel alkotmánybíróság maga is alkotmányellenesnek minősítette ezeket a módosításokat és eltörölte őket, a kormány ugyanakkor megtagadta az AB döntésének Hivatalos Közlönyben való publikálását és így hatályossá tételét.

A Bizottság januárban döntött úgy, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt – létrehozása óta első alkalommal - aktiválják az egyelőre csak bizottsági eszköznek tekintett úgynevezett jogállamisági keretet Lengyelországgal szemben, ami az első, tájékozódó szakaszban intenzív párbeszédet jelent.

Kezdetben minden további döntést a Velencei Bizottság véleményéhez is kötöttek, amely utóbbi tehát két hónapja vált ismertté. Azóta Timmermans ismétlődő varsói látogatásai során rendszeres megbeszélést folytatott a lengyel politikai élet vezetőivel, amelyről folyamatosan tájékoztatta a biztosok testületét. A most szerdai döntés is mindezek alapján született.

Emlékezetes, hogy a bizottsági jogállamisági mechanizmus első lépésként „tájékozódást” ír elő a Bizottság számára, majd ha ennek testületi konklúziói ezt indokolttá teszik, a testület megfogalmazhat egy írott jogállamisági véleményt a kérdéses országban kialakult jelenségről. Az utóbbit követheti – mindenekelőtt, ha a tagországi reakció nem minősül kielégítőnek – egy bizottsági javaslat, amit utóbb kiegészít egy monitorozás, az elvárt változ(tat)ások menetének a nyomon követésére. A javaslat szólhat csak az érintett országnak, de irányulhat a többi tagállam felé is, mintegy felvetve a formális 7. cikk szerinti eljárás formális megkezdését.

A nemzetközi sajtó rendszeresen a „7. cikk előszobájaként” is utal a bizottsági jogállamisági mechanizmusra. Egyes EU-tanácsi források ugyanakkor eltúlzottnak vélik ezt a beállítást. „A Brüsszel kontra Varsó alkotmányügyi vita a jelen szakaszban igazából még a 2012-es EU-magyar vita akkori szintjét sem érte el. Ha majd a Bizottság úgy dönt, hogy konkrét, beazonosított ügyek kapcsán vet fel leendő intézkedéseket, akkor jutnak el oda, ahol az EU-magyar vita az alkotmánymódosítás kapcsán 2012-2013-ban tartott” – vélte egy veterán EU-ügyi szakértő.