"A terroristák ott követnek el terrorcselekményt, ahol értelme van, magyarul: ahol a világsajtóba bekerülnek. A legnagyobb létszámban muzulmán szélsőségesek Európán belül Franciaországban, Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában vannak, tehát nagy valószínűséggel terrorcselekményekre ezeken a helyeken kerülhet sor. Ami a belgiumi esetben meglepő volt, hogy totális volt a káosz, holott Belgium számolt azzal, hogy bármikor történhet terrorcselekmény" - mondta Nógrádi György.

A biztonságpolitikai szakértő jelezte: "a világon a legjobb szakértők azt emelik ki, hogy alapvetően azt a célt szolgálta a merénylet, hogy az Iszlám Állam újra átvegye a kezdeményezést, négy nappal az egyesszámú terrorista elfogása után a világ ne az európai titkosszolgálatok politikai és rendőri sikeréről beszéljen, hanem arról, hogy az Iszlám Állam most is képes terrorcselekményeket végrehajtani."

Nógrádi György kifejtette, a káosz "az, hogy a metróban maradt több ezer ember, a repülőtérről nem tudták az embereket kimenteni, azt mondták, mindenki maradjon a munkahelyén, de nem mondták meg, meddig, ez azt jelenti, hogy a valóságban a különböző szervezetek, amelyeknek az lenne a feladata, hogy terror esetén fellépjenek és védjék a lakosságot, arra utalnak, hogy nem voltak erre felkészülve. Azt mondták, mindenki maradjon ott, ahol van, senki ne menjen sehova, a tömegközlekedés meghalt, összességében Brüsszelben káosz volt. Nem azt mutatta, hogy a rendőrség, a politika, a titkosszolgálatok felkészültek arra, hogy egy terrorcselekmény esetén hogyan lehet a károkat lokalizálni. Négyes számú terrorfenyegetettségi szintet léptették életbe, ami természetes, de a németek kivezényeltek huszonötezer rendőrt a frankfurti repülőtér védelmére. Ad hoc döntések sorozata következett be, nem az látszott, hogy fölkészült a politika és mindenki, akinek ez a feladata, és hogy tudják, a terrorcselekmény után 30-60-120 perccel mik a megteendő feladatok."

"Európa és az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy megsemmisítse az Iszlám Államot"

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: "Nyugat-Európa elméletileg tökéletesen fel van készülve, a valóságban nem. Ezt mutatta a mostani helyzet is. A valóság azt jelenti, hogy egy terrorcselekmény a lakosságot képes megbénítani, a lakosság nem lehet erre felkészülve, a rendőrség, a hadsereg, a titkosszolgálat pedig nem tudta megakadályozni a merényletet."

Nógrádi György hozzátette: "most Belgiumban elfogtak jó pár olyan embert, aki nem szerepelt a terroristák listáján, kérdés, hogy milyen információkat fognak kapni. Rengeteg olyan sejt van Belgiumban és Belgiumon kívül is, amelyik bármikor kész az Iszlám Állam parancsára robbantásos merényletet végrehajtani. Képes lesz-e az európai politika legalább ennek egy részét felgöngyölíteni, mik lesznek a hatásai az eljövendő napokban."

"A most megkötött Európai Unió és Törökország közötti szerződés, ha kulturált vagyok: döcög, ha nem vagyok kulturált: már a hatályba lépése utáni napokban nem működik. Meg kell jegyezni, hogy az Iszlám Állam azt a következtetést vonta le, és ez a legfontosabb tanulság, hogy Európa és az USA nincs abban a helyzetben, hogy megsemmisítse, nem vállalja föl a szárazföldi akciót, mert nem akar halottakat, ennek következtében arra játszik, amire hónapok óta, hogy fennmarad és erre rendezkedik be. Innentől kezdve rendkívül nehéz helyzet. Az Egyesült Államokat ezek a terroristák sokkal nehezebben tudják elérni, mint Európát, tehát az USA terrorfenyegetettsége a töredéke annak, mint ami Európában van" - hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Arra a kérdésre, hogy van-e összefüggés a törökországi és a brüsszeli merényletek között, Nógrádi György úgy válaszolt: "egyértelműen, hiszen Törökország nemrég üzent hadat az Iszlám Államnak, 2014 júniusában nyilvánították a törökök terrorszervezetté az Iszlám Államot. 2015 végéig Törökországban a kurd párt által vívott harcokban 158 halott volt, az Iszlám Állam négy merényletében 141. A török állam nyíltan közli, hogy számára a lényeg, hogy Törökország iszlám állam. Ezt Európa tudomásul vette, de azt már kevésbé, hogy számára a fő kihívás a szeparatizmus, magyarul nem az Iszlám Állam, hanem a kurd mozgalmak."