Ha az Iszlám Államról van szó, akkor vissza kell menni a 2003-as iraki háborúig, vagyis az amerikai invázióig, akkor ugyanis Szaddám Huszein közigazgatását, a hadsereggel és a rendőrséggel együtt, lefejezték - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Besenyő János, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének vezetője. Hozzátette: ez a tisztogatás a közép- és az alsó szintű vezetőket is érintette, gyakorlatilag felszámolták ezeket az intézményeket, amelyeket a semmiből próbáltak újjáépíteni.

Irakban tehát nagyon sok olyan ember maradt munka és elfoglaltság nélkül, akiknek képzettsége, tapasztalata és nem ritkán fegyvere is volt. Ezek az emberek egyébként nem voltak vallásosak, de az Iszlám Államot ez kevéssé zavarta, nekik bázisra, támogatókra, fegyverekre volt szükségük - hangsúlyozta Besenyő János. Mint mondta: az Iszlám Állam nem lenne több most egy rablóbandánál, vagy kisebb terrorista szervezetnél, ha nem szerzi meg a  szükséges információkat, tapasztalatot, tudást, amikkel Huszein volt emberei rendelkeztek. Ez a réteg anyagi juttatások ellenében mindent átadott az Iszlám Államnak. Ez a szervezet gyakran hangoztatja egyébként a vallásosságát, de valójában pragmatikusak, kizárólag a politikai céljaik fontosak számukra.

Az Iszlám Állam a szunniták számára szeretné visszaszerezni a politikai hatalmat Irakban - mondta Speidl Bianka közel-kelet szakértő, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Hozzátette: az iszlám világban a politikai problémák vallási formában jelennek meg, és ez az irányzat exportálta magát Szíriába is.

A kutató beszél arról is, hogy a nyugat ezt nem tudja megérteni az iszlámmal kapcsolatban, hogy az valóban nem csak egy vallás. Az iszlám egy rendszert kínál, amivel a létező világot próbálja átalakítani az isteni kinyilatkoztatásban kapott alapelvek szerint. Egy muszlim meggyőződése az, hogy a világ akkor lesz igazságos és jó, ha a kinyilatkoztatásban szereplő szabályok szerint működik.

A két kutató társszerzője a közelmúltban megjelent "Az Iszlám Állam - Történet, ideológia, propaganda" című könyvnek. Magyar szerzők tollából még nem született ehhez hasonló elemzés. Áttekintik napjaink terrorizmusának kialakulását, részletesen bemutatja a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját. A szerzők ismertetik az Iszlám Állam által kikiáltott kalifátus szervezetét, hatalmának működését, valamint ideológiáját.

A kötet harmadik fejezete azt mutatja be, hogyan használja az Iszlám Állam a hagyományos és az új közösségi médiát, továbbá a lélektani hadviselés módszereit céljai a propaganda, a toborzás és a megfélemlítés elérésére - olvasható a könyvről a bookline.hu oldalon.

Mindezek háttereként és a lehetséges válaszlépések kidolgozása szempontjából a kötet felvázolja az afganisztáni, az iraki és a szíriai helyzetet, a síita-szunnita ellentétek mozgatórugóit, a Nyugat, ezen belül az Egyesült Államok politikai és katonai tévedéseit, a beavatkozások okait és következményeit.

Az Arénában erről a kötetről is hallhatnak.