A lengyel sajtókommentárok egyetértettek abban, hogy az együttműködés fokozódott, eltérően értékelték ugyanakkor a migrációs válság megoldására tett visegrádi javaslatok érvényesíthetőségét.

A migrációs válság - a brit EU-tagság esetleges megszűnése (brexit) mellett - a visegrádi együttműködés katalizátora lett - állapította meg a Rzeczpospolita című jobbközép napilap. A visegrádi csoport egységes abban az erős szembenállásban, melyet a Németország által megszabott európai migrációs politika iránt tanúsít - írta a kommentátor. A visegrádi négyek közül egyedül Magyarországnak kellett komolyan szembesülnie a migrációs hullámmal, ez az országcsoport migrációs politikájának természetes koordinátorává teszi Orbán Viktor magyar kormányfőt - áll a cikkben.

A lap a francia-német Genshagen Alapítvány politológusát, Stephen Bastost is megszólaltatta, aki szerint Berlinben "súlyos aggodalmat" kelt a visegrádi országok terve, mely a Németország által szorgalmazott, újabb betelepítési kvótát is kilátásba helyező megoldással szemben a görög-macedón határ védelmét állítja előtérbe. A V4-eknek Bulgáriával együtt sincs esélyük, hogy az Európai Tanács fórumán "megakadályozzák a menekültek ügyében hozandó döntést" - idézte a lap Bastost.

A WSieci konzervatív hetilap hírportálján közölt kommentár a görög-macedón határ biztosítására irányuló B-terv mellett érvelt. A cikkíró megjegyezte, hogy miután Lengyelországban kormányváltás történt, "a visegrádi országokat már nem lehet úgy rendreutasítani", mint az előző lengyel kormány idején. "Nyugati szomszédainknak hozzá kell szokniuk: a négyek (és talán mások is) ezentúl közös javaslatokkal lépnek fel az uniós fórumon" - szögezte le.

A cseh napilapok közül a konzervatív Lidové Noviny azt írta: negatív motivációkra volt szükség, hogy a négy visegrádi ország negyedszázad után végre valódi szövetségesi csoportként kezdjen el viselkedni.

Zbynek Petrácek, a jegyzet szerzője emlékeztetett: a 25 éve alakult csoport tagjai a múltban inkább individuális érdekeiket helyezték előtérbe, és nemigen tudtak közösen fellépni. "Most megmutatkozott, hogy milyen hatékonyak a negatív motivációk - közösen el kellett határolódniuk valamitől, a jelen esetben a migránsok európai újraelosztásától", aminek következtében "ma a visegrádi szövetség valósággá vált" - mutatott rá Petrácek.

A Hospodárské Noviny szerint a prágai csúcstalálkozó semmi újat nem hozott. "Nem hangzott el ott semmi, ami eltért volna a menekültellenes populista hisztériától, amelyet leginkább Budapest, Pozsony és Prága lovagolnak meg, annak ellenére, hogy ezekben az országokban szinte nincsenek is menekültek, és nem is akar ide senki jönni. Ez egy paradox dolog, de a magyar, a szlovák és a cseh miniszterelnököt ez nem zavarja" - vélekedett Teodor Marjanovic, a kommentár szerzője.

Szerinte hihetetlen, hogy a prágai csúcstalálkozó figyelmen hagyott két olyan tényt, amely a mai helyzetben kulcsfontosságú: hangsúlyozni kellett volna az együttműködést Törökországgal, valamint el kellett volna ítélni Oroszország szíriai beavatkozását.

A német lapok közül a konzervatív Die Welt címoldalán közölte Boris Kálnoky és Andre Tauber Új "keleti blokk" Merkel menekültpolitikája ellen című írását, amelyben a szerzők egyebek között hangsúlyozták, hogy Magyarország a "hajtóereje" a V4-ek együttműködésének. Hozzátették, hogy a "világos törésvonal" alakult ki az EU "nyugati" része és a kelet-európaiak között.

A Spiegel Online hírportál Kelet-Európa csúcstalálkozó: Orbán védekezik az EU-s menekültkvóták ellen című összefoglalójában kiemelte, hogy a V4-ek már régóta egységesek "menekültellenes politikájukban", Magyarország kerítésekkel "bezárkózott" a menekültek előtt, és úgy tűnik, a négy ország elszánt arra, hogy lezárja a balkáni útvonalat a menekültek előtt, aminek az lenne a következménye, hogy Görögország kiszorulna a schengeni övezettől.

A liberális Süddeutsche Zeitung az online kiadásában Merkel egyedül a keménykedők között címmel közölt elemzést, amelyben a szerző, Thorsten Denkler kiemelte, hogy a V4-ek törekvései belpolitikailag is szorult helyzetbe hozzák Angela Merkel kancellárt, és a csoport a merkeli menekültpolitika "legkeményebb ellenfelének" tartja magát. Az országcsoport sokáig "jelentéktelen hang volt az európai házban", most viszont önállóan folytatnak uniós politikát - tette hozzá.

A ZDF országos közszolgálati televízió heute.de című hírportálja Jan Schulte összeállítását közölte a V4-csoportról, kiemelve, hogy a magabiztosság mellett az is jellemző rájuk, hogy konzervatívak és pragmatikusak, és a nemzeti szuverenitás erősítésére törekednek.

A Corriere della Sera című olasz napilap Keleti fal. A visegrádi négyek Orbánt követik, sorompót terveznek és kihívják Berlint címmel számolt be a prágai csúcsról. Az újság szerint "a keleti front egyesült, a koordinált európai migrációs politika távlata eltávolodik". A cikk szerint Orbán Viktor "úttörőként" húzott szögesdrót kerítést a szerb és horvát határon, "Kelet-Közép-Európának a védőbástya szerepét követelve a kereszténység védelmében az iszlám fenyegetésével szemben - eszközként használva a terrorizmus és a migráció egymással való fedését, amely szavazatokat hoz, és alacsonyan tartja a befogadások számát a térségben".

A La Repubblica Migránsok, Orbán szakítása, Merkel egyre inkább egyedül marad című beszámolója szerint a visegrádi találkozó "két egymással összeegyeztethetetlen Európát" teremtett, amely a csütörtökön kezdődő EU-csúcson "csaphat össze" egymással.