Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Kölni ügyészség: a kölni zaklatók zöme migráns

A tavaly szilveszterkor Kölnben nőket szexuálisan zaklató és megrabló gyanúsítottak túlnyomó többsége migráns - jelentette be hétfőn a kölni ügyészség.

Ulrich Bremer közlése szerint eddig 73 gyanúsítottat sikerült azonosítani, és zömük észak-afrikai.

"Az illetők túlnyomó többsége az általános értelemben vett menekült kategóriába esik" - mondta az ügyész az AP amerikai hírügynökségnek, hozzátéve, hogy "teljes képtelenséget" állítanak azok a közelmúltbeli sajtóhírek, melyek szerint mindössze három gyanúsított lenne migráns.

Az ügyész pontos adatokkal szolgált arról, hogy az eddig azonosított 73 gyanúsított milyen állampolgárságú: 30 marokkói, 27 algériai, négy iraki, három német, három szíriai, három tunéziai. Líbiát, Iránt és Montenegrót egy-egy állampolgára "képviseli".

"Különböző menekültstátusuk van. Akad köztük illegális bevándorló, menedékkérő és menekült státusért folyamodó" - mondta Bremer.

Hozzátette, hogy a 73 közül 12 gyanúsított ellen szexuális bűncselekménnyel kapcsolatban indult eljárás, ám csupán egyikük van őrizetben, nevezetesen egy marokkói, aki tavaly novemberben érkezett Németországba.

Összesen 1075 feljelentés érkezett a kölni rendőrséghez a városban szilveszterkor történtek miatt, a panaszok közül 467 szexuális természetű: a zaklatástól a megerőszakolásig terjed.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×