A német sajtóban Reinhold Hanning néven azonosított nyugdíjas ellen a náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként 1943 januárja és 1944 júniusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emelt vádat a detmoldi tartományi bíróságon a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége.

A vádiratot az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján állították össze. Az 1944. május-júliusi műveletben csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak Auschwitz-Birkenauba. A vádlott az SS egy őrszolgálati feladatokkal megbízott egységében teljesített szolgálatot. Az ügyészség szerint ebből adódóan pontosan tudta, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták, és azt is tudta, hogy a lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni, mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.

Legutóbb tavaly ítéltek el Németországban egy egykori auschwitzi lágerőrt. A 94 éves Oskar Gröningre négy év szabadságvesztés büntetést szabtak ki, amiért közreműködött a magyar akció során gázkamrába terelt emberek, legkevesebb 300 ezer fő meggyilkolásában. A Reinhold Hanning ellen emelt vád sokkal szélesebb körű, az ügyészség álláspontja szerint a férfi a tábort működtető gépezetben betöltött funkciója révén bűnrészes a gyilkosságok valamennyi típusában, így gázkamra révén elkövetett emberölésekben és tömeges kivégzésekben, amelyeket a láger úgynevezett fekete falánál hajtottak végre, valamint - az ügyészség szóhasználata szerint - emberek "életkörülmények általi elpusztításában", mindenekelőtt módszeres halálra éheztetésében.

A vádlott az első tárgyalási napon hallgatott. Azt már korábban elismerte, hogy őrként szolgált Auschwitz-Birkenauban, de tagadta a terhére rótt bűncselekményt.

A bíróság 12 tárgyalási napot tűzött ki, az utolsót május 20-ra. A perbe belépett nagyjából negyven mellékvádló, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. A tárgyalást a sok résztvevő és a nagy sajtóérdeklődés miatt nem a bíróságon, hanem a helyi kereskedelmi- és iparkamara (IHK) épületében tartják. A tárgyalás egy kisebb incidenssel kezdődött, mert megjelent a helyszínen egy holokauszt-tagadásért elítélt, neonáci körökben ismert német nő, aki végül a tiltakozás hatására távozott az IHK-székháztól.

Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett. Oskar Gröning és Reinhold Hanning pere után még további három ember ügye kerülhet bíróság elé.