A magyar diplomácia vezetőjétől a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete terrorizmussal gyanúsított elnökének esetéről kért állásfoglalást a riporter. A HVIM székelyföldi tisztségviselőjét december elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe az ügyészség, amely szerint a férfi házi készítésű pokolgépet akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.

"Kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszak román rendvédelmi fellépései alkalmasak egy olyan kép kialakítására, hogy magyar tisztségviselőket, magyar nemzetiségű vagy állampolgárságú embereket mintha kiemelt figyelemben részesítenének. Azt gondolom, Romániának nem érdeke hogy kialakuljon róla ilyen kép, és ezért határozott elvárásunk Romániával szemben is, hogy jogszabályait ne diszkriminatívan, ne szelektíven alkalmazza" - mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a terrorizmus a legsúlyosabb vádak egyike, ezért különösen nagy a felelősségük a román hatóságoknak, hogy a gyanúsított jogait tiszteletben tartó, átlátható, az igazság kiderítésére irányuló eljárást folytassanak le.

Megjegyezte: vannak törekvések, és nemcsak Romániában, amelyek a kisebbségi kártyát belpolitikai haszonszerzésre akarják gátlástalanul felhasználni, de ezt nem szabad megengedni, ez nem érdekük sem a román sem a magyar embereknek. "Például bizonyos bűncselekmények elkövetésének gyanújával azonosítani egy teljes kisebbségi közösséget, az megengedhetetlen, akárhol a világban" - mutatott rá Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter elismerte, hogy sok megoldatlan kérdés terheli a kisebbségi területen a magyar-román együttműködést, azonban úgy vélte, az új román kormánnyal megkezdett higgadt, pragmatikus párbeszéd elvezethet a legkényesebb kérdések megoldásához is. Ehhez közös sikertörténetre, higgadtságra és egymás kölcsönös tiszteletére van szükség - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Kifejtette: a nemzeti közösségekre és gazdasági kapcsolatokra mint erőforrásra kell tekinteni, és ki kell használni, hogy a sorsdöntő európai kérdések többségében hasonló álláspontot foglal el Románia és Magyarország. Ezáltal újra stratégiai szintre lehet fejleszteni a magyar-román kapcsolatokat: a mostani román kormánnyal ennek az alapjait le lehet fektetni - összegezte a Digi24-nek adott interjúban a külgazdasági és külügyminiszter.