eur:
394.13
usd:
365.02
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Túlterhelheti a német szociális rendszert a bevándorlás

A szociális támogatás szabályozása miatt túlterhelheti a német ellátórendszert az uniós tagállamokból érkező bevándorlás - figyelmeztet a német városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) a Die Welt című lap hétfői összeállítása szerint.

Az önkormányzatok felé "hatalmas költséglavina közelít" - mondta Gerd Landsberg, a nagyjából 14 ezer önkormányzatot összefogó szövetség ügyvezetője. Rámutatott, hogy a szövetségi szociális bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra.

A szövetség számításai szerint rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak.

Az Európai Unió Bírósága az utóbbi két évben több döntésével megerősítette a német álláspontot, miszerint az állam megtagadhatja a munkanélküli segélyt az uniós társállamokból származó olyan bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz.

Az önkormányzatoknál igényelhető szociális támogatásra viszont egyelőre nem vonatkozik ez a korlátozás, és az állami munkanélküli ellátás leggyakoribb formája - az úgynevezett Hartz IV ellátás - éppen akkora támogatást jelent, mint az önkormányzati szociális segély, ami "végzetes" ösztönző erő lehet, tekintve, hogy a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban - figyelmeztet a DStGB.

A szövetségi szociális bíróság ítéletei "megkönnyítik a visszaélést", hiszen a munkanélküli uniós állampolgárok egyszerűen beutazhatnak Németországba, felkereshetnek egy önkormányzatot és azt mondhatják, hogy már fél éve az országban vannak és kérik a segélyt, az önkormányzat pedig nemigen tudja bizonyítani egy ilyen állítás alaptalanságát - mondta Gerd Landsberg.

A gondot a szövetségi kormány is érzékeli, a szociális és munkaügyi minisztérium arra készül, hogy egy új törvénnyel bezárja a kiskapukat - írta a Die Welt, amely szerint a kormány az Európai Unió reformjáról brit kezdeményezésre elindult vitát a szociális ellátáshoz való hozzáférés szabályainak megszigorítására kívánja felhasználni.

A legutóbbi, 2015 szeptemberi adatok szerint Németországban az uniós társállamokból érkezettek körében a foglalkoztatottság 59,1 százalékos, elmarad a lakosság egészét jellemző 67,2 százaléktól, de meghaladja a külföldiek valamennyi csoportját jellemző 49,6 százalékot. A munkanélküliségi rátát tekintve ugyanez a helyzet, az uniós tagországok állampolgárainak körében 9,4 százalék, a német lakosság egészében 7,2 százalék, az összes külföldit együttvéve 14,5 százalék a munkanélküliség.

Az uniós bevándorlási hullám tavaly is erős volt, az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) becslése szerint a Németországban élő uniós állampolgárok száma 340 ezerrel növekedhetett 2015-ben.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése révén kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatták a CSU képviselői.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×