Boras a Vecernji List című horvát napilapban kedden megjelent interjúban azt mondja, hogy a cirill betűs írásmód újratanulása révén csökkenne például az ellenállás a kétnyelvű (szerb-horvát) táblák bevezetésével kapcsolatban, főleg Vukováron.

"Fontos, hogy alábbhagyjon a feszültség, és fontos volna a cirill mint horvát írásmód tanulásának újbóli bevezetése az iskolákban, valamint a glagolita elsajátítását is fel kellene ajánlani a tanulóknak, választható tantárgyként" - hangsúlyozta a rektor.

"Nem jó, hogy megszűntették a cirill írásmód tanítását, mert Horvátországban évszázadokon keresztül használták, és senkit sem zavart" - tette hozzá.

A cirill betűk oktatását az 1990 évek elején, a délszláv háború kitörése után törölték az általános iskolák tananyagából. Szakmai körökben azonban régóta beszélnek arról Horvátországban, hogy újra oktatni kellene a cirill betűs írásmódot.

Davor Dukic, kroatisztika-professzor a Jutarnji List horvát napilapnak úgy nyilatkozott: két oka is van annak, amiért vissza kellene állítani cirill írásmód elsajátítását. Egyrészt számos régi cirill betűs óhorvát írás található az archívumokban, és a környező országok egy része is cirill betűket használ. A professzor szerint a cirill betűk ismeretében könnyebben el lehet sajátítani az orosz nyelvet is.

Josip Bratulic, a zágrábi egyetem bölcsésztudományi karának volt dékánja szintén a Jutarnji Listnek azt mondta: a cirill írásmód oktatásának újbóli bevezetésének a szándéka valószínűleg erős ellenállásba ütközne, de véget kell vetni a kérdés átpolitizálásának. "Hogyan? Egyszerűen nevezzük horvát cirillnek" - javasolta az akadémikus.

Ljilja Vokic volt oktatási miniszter arra emlékeztetett, hogy a cirill nem csupán szerb írásmód, sok szláv nép használja ma is, a horvátok is használták valaha, majd elhagyták, és a nyugati latin írásmód felé fordultak. Ugyanakkor hozzátette: ha újra lehetőség volna a cirill írásmód tanulására, szerinte sokan élnének vele.

Radovan Fuchs szerint - aki 2009-2011 között volt oktatási miniszter - sokkal hasznosabb dolgokat is be lehetne vezetni az oktatásba a cirill írásmód tanulása helyett.

"Nem kell valami olyanhoz visszatérni, amit már egyszer elhagytunk" - hangsúlyozta a volt miniszter, majd hozzátette, hogy a gyerekeket a jövőre kell felkészíteni, nem pedig a múltra.

Sokcsevics Dénes, a zágrábi magyar intézet igazgatója, történész és egyetemi docens az MTI-nek elmondta: Horvátországban a kora középkortól kezdve többféle írásmód is létezett.

Az első írásos emlékek a IX. századból latin nyelvűek és latin betűsek, a tengermelléki horvát fejedelemségből, de már a X. század végén, a XI. század elején megjelenik az úgynevezett glagolita írásmód is - fejtette ki Sokcsevics.

A horvát nyelv legrégebbi írásos emléke, a baskai kőtábla glagolita, de már jelen van a cirill betűs írásmód is a mai Horvátország déli területén - emelte ki.

Az egyetemi docens szerin a középkorban mindhárom írásmód létezett, a latin, továbbá ószláv nyelven a glagolita és a cirill írásmód is. A XVI. századtól terjed el a horvát nyelvű, latin betűs írásmód, és a XIX. századra az kerekedik felül.

Cirill betűs írásmódot használtak sokáig Dubrovnikban, elsősorban a montenegrói államalakulatokkal való levelezésben, de a dunai kancelláriában is írtak cirill betűkkel - húzta alá Sokcsevics, majd hozzáfűzte: "Boszniában a ferences szerzetesek egészen a XVIII-XIX. századig használják a cirill betűket, sajátos kicsi formával, amit úgy hívnak bosancica, kis változtatásokkal ugyan, de cirill írásmód ez is".