Rogyion Kirjejev kijevi bíró az ukrán Legfelső Igazságügyi Tanács vizsgálata szerint alaptalanul változtatta elzárásra a Timosenkóra kirótt korábbi ítéletet, amely alapján csak az ország elhagyását tiltották meg neki, és pere alatt szabadlábon védekezhetett volna. Ezzel a tanács szerint a bíró önkényesen és törvénytelenül korlátozta a Haza (Batykivscsina) pártot vezető exkormányfő szabadságát.

Timosenkót az 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélték, 2014. február 22-én szabadult, azon a napon, amelyen az ukrán parlament a kijevi Majdan-tüntetések nyomán leváltotta tisztéről Viktor Janukovics akkori államfőt. Timosenko bebörtönzése komoly nemtetszést váltott ki a nyugati világban, az általános vélekedés szerint Janukovics elnök ily módon, azaz jogsértő eljárással állította félre fő politikai riválisát. A koncepciósnak tartott per jelentősen rontott az ukrán bíróságok addig sem túl jó hírnevén.

Porosenko menesztette továbbá Olena Vasziljeva harkivi bírónőt, aki 2014. február 19-én két, Janukovics-ellenes aktivistára tiltakozó megmozduláson való részvételért 15 nap elzárást szabott ki.

Vitalij Litvinov kijevi bírót szintén Majdan-aktivisták ellen hozott, megalapozatlan ítéletek miatt váltotta le az államfő, Olekszij Zolotarjov luhanszki bírót pedig egy csővezeték elbontásával kapcsolatban hozott, négy jogellenes határozatáért.

Porosenko elnöknek a négy bíró elbocsátására a Legfelső Igazságügyi Tanács tett javaslatot a bíróságok iránti bizalom helyreállításáról szóló ukrán törvény alapján elvégzett ellenőrzés után. A bírósági reformot az Európai Unió állította Kijevvel szemben egyik fő feltételként Ukrajna EU-integrációs folyamatának előrehaladása érdekében.