Fabrice Leggeri ügyvezető igazgató a Die Welt című lapban kifejtette, hogy a Frontex tervezett szervezeti és hatásköri fejlesztése ugyan "jó kezdet", de "természetesen a megnövelt létszám sem lesz elég, hogy igazán úrrá legyünk a válságon", a "jó határigazgatással" pedig "egyébként sem lehet sok mindent elérni". Ezért elsősorban a válságot kiváltó okokkal kell foglalkozni - tette hozzá.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői múlt heti brüsszeli tanácskozásukon eldöntötték, hogy 2016 közepéig kidolgozzák a Frontex fejlesztésének részleteit. Leggeri a tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy mindenekelőtt a szervezet műveleti függetlenségét - önálló cselekvésre való képességét - kellene erősíteni, és bővíteni kellene pénzügyi forrásait, hogy fejleszthessék a hatékony határigazgatáshoz szükséges rendszereket. Mindenekelőtt a határ légi megfigyelésére alkalmas eszközökbe kellene beruházni - mondta.

Arra a kérdésre, hogy a határigazgatásnak az adott ország beleegyezése nélküli átvétele nem jelent-e súlyos beavatkozást az adott állam szuvereintásába, felvetette: vajon mit lehet kezdeni ezzel a szuverenitással, ha "20 ezer migráns áll a határon, és a határigazgatási hatóságokra akkora nyomás nehezedik, hogy emberek egész áradata utazhat be az EU területére teljesen ellenőrizetlenül".

Fabrice Leggeri - aki bírálta a magyarországi ideiglenes műszaki határzár kiépítését - arra a kérdésre, hogy a tervezett új hatáskör révén a Frontex megakadályozhatta volna-e a kerítés felépítését, azt mondta, hogy "talán" el lehetett volna ezt érni, de az akut válsághelyzetekbe való beavatkozásnál sokkal fontosabb a tagállamok támogatása abban, hogy a "menekültkérdésben" időben felismerjék a veszélyes folyamatokat, és közösen cselekedjenek.

A szlovén kormány újabb tíz kilométer hosszú pengés drótkerítést telepített Horvátországgal közös határán Varasdtól (Varazdin) északra, a szlovéniai Ormoznál - közölte a horvát közszolgálati televízió. Az országba előző nap 2118 migráns érkezett vonattal a horvátországi Bródból.

Németország a menekültválságban a humanitást a biztonság érdeke fölé helyezte, és olyan jelzést bocsátott ki, amely az Európába irányuló illegális bevándorlásra ösztönzött a Közel-Keleten és Észak-Afrikában - mondta a cseh kormányfő.

Bohuslav Sobotka a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültek támogatása nem vezethet az európai gazdaság és társadalom "veszélyeztetéséhez vagy lerombolásához", ezért Európának első lépésként magához kell ragadnia a migrációs folyamatok fölötti ellenőrzést, "beleértve ebbe a biztonsági kérdéseket".

Kiemelte, hogy a menekültek tagállamok közötti elosztásáról szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy "a rendszer nem működik", és nem lehet működtetni a "menekültek akarata és kívánsága ellenében".

Ismeretlenek feltörték Sobotka Twitter-oldalát, és erőszakos, bevándorlásellenes üzeneteket helyeztek el rajta. "A menekültáradat nem más, mint egy hódító hadsereg! A közöttük lévő néhány nő csak jövőbeli terroristák anyja! Nyaktiló alá mindenkivel, aki segíti őket" - állt a mintegy tíz, cseh és angol nyelvű üzenet egyikében.

Továbbra is a bevándorlás kérdése foglalkoztatja leginkább az európai közvéleményt - derül ki az Eurobarométer őszi összesítéséből. A számok azt mutatják, hogy a nyáron közzétett felmérésekhez képest húsz százalékponttal többen jelölték meg ezt az unió előtt álló legjelentősebb kihívások között, és összesen 58 százalék tartja fontosnak a kérdést.

Az adatok tanúsága szerint az unió lakói különbséget tesznek a belső szabad mozgás és a bevándorlás között. Míg az unió más országaiból érkező bevándorlókhoz a többség pozitívan áll, az unión kívülről érkező bevándorlókkal szemben inkább elutasítóak az emberek. Az unión belüli szabad mozgást minden tagállamban elsöprő többség támogatja.

Legalább 13 migráns, közöttük hét gyerek fulladt az Égei-tengerbe szerda reggel, miután csónakjuk elsüllyedt a Görögországhoz tartozó Farmakoniszi szigeténél - közölte a görög parti őrség, hozzátéve, hogy 15 embert sikerült megmenteni.