A büntetőintézkedések hatályának hat hónappal való meghosszabbításáról az EU-országok unióhoz akkreditált nagykövetei állapodtak meg az Európai Tanács kétnapos évzáró csúcstalálkozóját követően pénteken.

Az EU az Ukrajna elleni agresszió miatt tavaly júliusban döntött gazdasági szankciók alkalmazásáról Oroszországgal szemben. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként úgynevezett kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

Az uniós tagállamok legutóbb júniusban döntöttek arról, hogy 2016. január 31-éig meghosszabbítják az Ukrajna elleni orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett gazdasági büntetőintézkedéseket.

Moszkva a szankciók meghosszabbításának hírére úgy reagált, hogy a döntés képmutató, Európa pedig jobban tenné, ha együttműködne, s a terrorizmus elleni küzdelmen munkálkodna. Az orosz külügyminiszter közölte: nem Moszkva okozta az ukrajnai konfliktust, hanem a jelenlegi kijevi vezetés, Oroszországot olyasmiért büntetik, amihez valójában semmi köze. Szergej Lavrov egyúttal felszólította Brüsszelt, hogy gyakoroljon nyomást Ukrajnára a minszki egyezség végrehajtása érdekében.

Az Európai Unió az Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták között létrejött úgynevezett minszki megállapodások maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók felülvizsgálatát. Ezek értelmében a többi között például Kijevnek pár napon belül, az év végéig vissza kellene kapnia a teljes ellenőrzést az ukrán-orosz határ fölött, ám az Európai Unió szerint erre semmi esély sincsen.