Az Európai Bizottság rámutatott, hogy az uniós gazdaság mérsékelt fellendülést mutat, és a növekedés üteme várhatóan fokozatosan gyorsul majd. A munkanélküliség csökkent, de továbbra is történelmi magasságokban áll. A javulást átmeneti pozitív tényezők is segítették, így az alacsony olajárak, a gyenge euró, valamint az alkalmazkodó monetáris politikák.

Az uniós országokban azonban továbbra is egyenlőtlen a gazdaságok teljesítménye, igen eltérőek a társadalmi viszonyok, és a reformok végrehajtása is. A termelékenység továbbra is lassan növekszik, ami hatással van a versenyképességre és az életszínvonalra. A magán- és államadósság magas szintje visszafogja a beruházásokat.

A menekültek és menedékkérők példátlan mértékű beáramlása jelentős, új fejlemény volt néhány tagországban az elmúlt évben. Rövid távon ez a kiadások azonnali emelkedését eredményezte, helyes politikák alkalmazása esetén viszont közép- és hosszú távon pozitív hatást gyakorolhat a munkaerő-kínálatra és a növekedésre.

Az éves növekedési jelentésben az Európai Bizottság ismerteti álláspontját az unió következő évre tervezett gazdasági és társadalmi célkitűzéseivel kapcsolatban, iránymutatást ad a tagállamok számára a megerősödés és a fellendülés hatékony eléréséhez, és ösztönzi a felzárkózást, összhangban az EU 2020-ig tartó, hosszú távú növekedési stratégiájával.

Legfrissebb jelentésében a bizottság leszögezte, hogy továbbra is érvényben maradnak a 2015. évi növekedési jelentés célkitűzései. További erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy fenntartható pályára tereljék a növekedést, elindítsák a befektetéseket, erősítsék az uniós tagállamok alkalmazkodási képességeit, fokozzák a termelékenységet és a felgyorsítsák a konvergenciát célzó folyamatokat.

A bizottság közölte, hogy a 2016-os szemeszterben 18 országokról készít úgynevezett mélyreható elemzést az esetleges makrogazdasági egyensúlytalanságok megállapítására. Magyarország mellett ezen országok között van Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Írország, Hollandia, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Finnország, Svédország, az Egyesült Királyság, Észtország és Ausztria. Ciprus és Görögország esetében a pénzügyi támogatások fényében vizsgálja az egyensúlyhiányt a brüsszeli bizottság, amely ellenőrzi, hogy milyen korrekciós intézkedések történtek a különböző támogatási programok keretében.

Csehország, Dánia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében nem látja indokoltnak a további mélyreható makrogazdasági egyensúlytalanságok vizsgálatát a bizottság.

"Új kihívásokkal nézünk szembe, amelyek hatásai messze túlmutatnak az országhatárokon. Ezért biztosít irányelveket a tagállamoknak nemzeti politikájuk alakításához az Európai Bizottság. A szorosabb gazdasági irányítás és összehangolás előnyös mind az eurövezet, mind az EU egésze számára" - hangoztatta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes tagja a bizottsági jelentéssel kapcsolatban.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos szerint az új intézkedéscsomag a társadalmi igazságosságot helyezi a gazdasági fellendülés középpontjába.

A tagállamoknak még több munkahelyet kell teremteniük annak érdekében, hogy minél többen érezhessék magukat anyagi biztonságban - tette hozzá.

Az éves növekedési jelentés lényegében igazolja, hogy az unió megfelelő költségvetési politikát folytat, sikeresek a meghatározó strukturális reformok, amelyek erősítik a beruházások fellendülését - mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke.