A német kormány által kedden a törvényhozás elé terjesztett a menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat.

Tamási Anna a reformok között a legfontosabbként a kiutasítási eljárások meggyorsítását emelte ki. Az eljárások meggyorsítása nyomán, három hónap alatt lezárnák ezeket az ügyeket. A külügyi intézet kutatója kiemelte továbbá, hogy a német kormány a balkáni országok közül Albániát, Koszovót és Montenegrót is a biztonságok országok közé sorolta, így az innen érkező migránsok nem jogosultak menekültstátuszra.

A kutató fontos elemnek nevezte továbbá, hogy a német kormány a menekülteknek nyújtandó pénzbeli juttatást minimálisra csökkentené, s amit lehet, természetbeni ellátásként kapnának meg a menekültek. A német kormány döntött továbbá arról is, hogy 150 ezer új férőhelyet biztosítanak a menekültek számára, s még hatékonyabban segítik majd a migránsok beilleszkedését a társadalomba, s a munkaerőpiacra.

Tamási Anna szerint a német kormány menekültügyi tervei azt jelzik, hogy már látják: a menekültek korlátlan beengedése a biztonsági kockázatokon túl "szívóhatást" is eredményezett. Ennek nyomán mostanra felismerték, az ilyen sebességgel érkező menekülttömeg ellátása hatalmas kihívás országuk számára - fejtette ki az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.